Nem kell sokáig a Nagykörúton sétálni ahhoz, hogy saját szemünkkel lássuk, miként alakult át Budapest egyik legforgalmasabb útja a város új bulinegyedévé. Az egykori üzletek helyét egyre inkább a különböző stílusú és minőségű vendéglátóipari egységek veszik át annak pozitív és negatív hatásaival együtt.
A körút ilyen formában a fővárosi közterületek egyik legszínesebb foltját adja, másrészt viszont régen elvesztette az egykori rendezett utcaképét. A fővárosnak már hosszú ideje szüksége lenne egy közös Nagykörút Stratégia kialakítására, aminek elősegítésére a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) július 25-én beszélgetésre hívta a nagykörúti szakaszt is magukba foglaló önkormányzatok munkatársait.
A Nagykörút 4141 méteres Margit hídtól a Petőfi hídig tartó szakasza a városfejlesztési problémák iskolapéldája lehetne. A válság alatt leginkább az üresen álló üzlethelyiségek kezelése jelentette a legnagyobb kihívást, a turizmus erősödésének köszönhetően viszont mostanra az üres üzletek - sok esetben alacsony minőségű vendéglátó egységekkel - megteltek.
