Ne menjünk éhesen vásárolni, készítsünk bevásárlólistát, tartsuk számon, mi lapul a hűtőben, és ne dobjunk ki automatikusan minden élelmiszert, amelynek lejárt a minőségmegőrzési ideje.
Szeptember 29-én tartották az élelmiszer-pazarlás elleni világnapot, amely idén is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kidobott élelmiszer nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem komoly környezeti és társadalmi problémát is jelent.
Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 29-ét az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjává. A kezdeményezés célja, hogy a termelőktől és kereskedőktől a vendéglátóhelyeken át egészen a háztartásokig minden szereplőt tudatosabb élelmiszer-gazdálkodásra ösztönözzön. A 2026-os világnap központi témája az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésében rejlő átalakító lehetőség volt.
A háztartásokban is rengeteg étel végzi a kukában
A probléma mérete globálisan is jelentős. A FAO adatai szerint a megtermelt élelmiszerek mintegy 13 százaléka már a betakarítás után, még a kiskereskedelmi szakasz elérése előtt elvész. Az élelmiszerlánc későbbi szakaszában pedig a fogyasztók számára rendelkezésre álló élelmiszerek körülbelül 19 százaléka válik hulladékká a háztartásokban, a vendéglátásban és a kereskedelemben.
Magyarországon is elsősorban otthon lenne lehetőségünk sokat javítani a helyzeten. A Nébih legfrissebb felmérése szerint évente fejenként mintegy 61 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik a magyar háztartásokban, ennek körülbelül 34 százaléka elkerülhető lenne.
Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a pazarlás hátterében gyakran nem valamilyen különleges ok, hanem egyszerűen a feledékenység, a nem megfelelő tervezés, illetve a túlzott bevásárlás áll.
A bevásárlólista még mindig az egyik legjobb „technológia”
A pazarlás csökkentéséhez sokszor nincs szükség bonyolult megoldásokra. Az egyik leghatékonyabb eszköz továbbra is a bevásárlólista.
Érdemes vásárlás előtt átnézni a hűtőszekrényt, a fagyasztót és a kamrát, majd ezek alapján megtervezni a következő napok étkezéseit. Fontos az is, hogy lehetőleg ne éhesen induljunk a boltba: ilyenkor ugyanis könnyebben kerülnek olyan termékek is a kosárba, amelyekre valójában nincs szükségünk.
Otthon pedig érdemes előre helyezni azokat az élelmiszereket, amelyeket hamarosan fel kell használni. A maradékokat sem feltétlenül kell kidobni: sok esetben egy másnapi ebéd, szendvics, leves vagy más fogás alapanyagai lehetnek.
Lejárt – de biztosan ki kell dobni?
A világnaphoz kapcsolódva a Nébih idén külön akcióval is felhívta a figyelmet egy gyakori félreértésre. Az Aldi, az Auchan és a Tesco online rendeléseihez a készlet erejéig a Maradék nélkül program „Lejárt… Megehetem?” hűtőmágnesét mellékelték.
A kezdeményezés azért fontos, mert nem ugyanazt jelenti a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő. Utóbbi lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott termék automatikusan fogyaszthatatlanná vált.
A Nébih szerint megfelelő tárolás és sértetlen csomagolás esetén bizonyos, minőségmegőrzési idővel jelölt élelmiszerek a feltüntetett dátum után is biztonságosan fogyaszthatók. A hivatal útmutatója például egyes termékeknél hetekkel vagy akár hónapokkal hosszabb idővel számol.
A dátumjelölések félreértése nem jelentéktelen probléma: az Európai Bizottság becslése szerint az Európai Unióban keletkező élelmiszerhulladék akár 10 százaléka is összefügghet velük. A Nébih számításai szerint Magyarországon önmagában a lejárati idők tudatosabb kezelésével évente fejenként mintegy 9,5 kilogrammal lehetne csökkenteni a pazarlást.
A rendezvényeknek és a vendéglátásnak is van szerepe
Az élelmiszer-pazarlás kérdése a rendezvényszakma számára is különösen aktuális. Konferenciákon, fesztiválokon, céges rendezvényeken, szállodákban és vendéglátóhelyeken rövid idő alatt jelentős mennyiségű fogyasztható étel maradhat meg.
Az Élelmiszerbank ma már nemcsak kereskedelmi láncoktól és pékségektől ment élelmiszert: iskolai menzák, vendéglátóhelyek és rendezvényszervezők számára is lehetőség nyílhat arra, hogy a fel nem használt, megfelelő állapotú készletek vagy megmaradt ételek rászorulókhoz kerüljenek.
A tudatos készlettervezés ezért a rendezvényszervezésben sem csupán fenntarthatósági kérdés. Gazdasági szempontból is fontos: minden olyan étel, amelyet elkészítenek, de végül senki nem fogyaszt el, feleslegesen felhasznált alapanyagot, energiát, munkaidőt és pénzt jelent.
Mit tehetünk már a következő bevásárlásnál?
A legfontosabb lépések meglepően egyszerűek: indulás előtt nézzük meg, mi van otthon, tervezzük meg néhány napra előre az étkezéseket, írjunk bevásárlólistát, és lehetőleg ne éhesen menjünk vásárolni. Otthon figyeljünk a megfelelő tárolásra, használjuk fel előbb a korábban vásárolt termékeket, a maradékokat pedig próbáljuk új fogásokban hasznosítani.
És mielőtt valamit pusztán a csomagoláson szereplő dátum miatt kidobnánk, érdemes ellenőrizni, hogy fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időről van-e szó.
Az élelmiszer-pazarlás elleni világnap üzenete ugyanis nem csak szeptember 29-re szól. A legtöbb élelmiszert a hétköznapi döntéseinkkel menthetjük meg – egy jól megírt bevásárlólistával kezdve egészen addig, hogy mit kezdünk a tegnapi vacsora maradékával.
| Források: Maradék nélkül program; ENSZ; FAO.
