Válaszaik alapján következtethetünk arra, miként éli meg a városi sétálók közössége a mostani helyzetet és mit várnak a kulturális élet járvány utáni újraindulásától - írja honlapján a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A közönség jellemzése

A városi séták közönsége, más kulturális szektorokhoz hasonlóan zömmel nőkből áll, mindössze ötödük férfi. Átlagéletkoruk 51 év, 86%-uk diplomával vagy doktori fokozattal rendelkezik. Több mint 90%-uk Budapesten és a főváros agglomerációjában él, így a városi sétákon elsősorban saját otthonukat szeretnék felfedezni.

Szinte mindannyian aktív kultúrafogyasztók, az utolsó járvány előtti évben 82% vett részt színházi előadáson, 76% volt múzeumban és 72% ült be moziba, de közel felük (44-44%) könnyűzenei koncertre és hangversenyre is ellátogatott. Míg tavaly átlagosan 112 400 forintot fordítottak kulturális kiadásokra, idén ennél 7,6%-al magasabb összeget, 121 000 forintot terveztek erre költeni. Azonban ezt az összeget mindössze 5% tudta elkölteni, elsöprő többségük (83%) programok híján később tervezi minőségi kikapcsolódásra fordítani a kultúrára szánt költségvetését.

Digitális események vs élő alkalmak

2020-ban a Magyar Sétaszövetség tagszervezetei, a BudaStep, a Hosszúlépés. Járunk? és az Imagine Budapest úgy határoztak, a kulturális élet más szereplőivel ellentétben nem költöznek a digitális térbe, hanem erőforrásaikat a mielőbbi újraindulás előkészítésére fordítják. A sétálók visszajelzései megerősítik döntésünk helyességét. 95% egyetért azzal, hogy a városi séták varázsa csak személyesen érvényesül. Bár idén kétharmaduk (66%) részt vett online kulturális eseményen, ezek nem találkoztak elvárásaikkal. Mindössze 14% véli úgy, a digitális események megfelelően pótolták az analóg programokat, melyek mindössze negyedük (27%) figyelmét kötötték le.

Elsöprő többségük (98,7%) azonnal szeretne személyesen részt venni kulturális eseményeken, amint erre lehetőségük lesz, hiszen a digitális események kevesebb mint tizedüknek (7%) nyújtottak megfelelő közösségi élményt. Legbiztonságosabb kulturális programnak a városi sétákat tartják, 78% érzi magát védve magát a járványtól szabadtéri programjainkon. Erre tekintettel a Magyar Sétaszövetség szervezetei a korlátozások enyhítését követően a lehető leghamarabb újra fogják indítani városi sétáikat.

Ennek reményében többségük (52%) már adott karácsonyra városi sétákra szóló ajándékutalványt is, de több mint egyharmaduk (37%) csak az utolsó pillanatban dönti el, mit tesz a fa alá.

Változások és fogadtatásuk

Az idei év változásai közül a városi sétálók elsöprő többsége (82%) a budapesti levegő tavaszi tisztulásának örült legjobban, közel felük (47%) többet közlekedett gyalogosan és 45% több időt töltött a természetben.

Legnépszerűbb budapesti célpontok a Margitsziget, a Várnegyed és a Gellérthegy voltak. A járvány miatti változások közül legtöbben a levegő tisztaságát (81%), az otthoni munkavégzés lehetőségét (60%) és a pesti alsó rakpart lezárását (45%) tartanák meg.

Miközben szakmai fórumokon rendszeresen problémaként merül fel a „túlturizmus”, avagy overtourism problémája, a városi sétálók örömmel látják az ide látogató külföldieket, négyötödüknek semmi kifogása nem lenne az ellen, ha ugyanannyian érkeznének Budapestre mint a járvány előtt.

A mostani felmérésre alapozva a Magyar Sétaszövetség tagjai azt várják, 2021. a séták éve lesz Budapesten – a jelenlegi időszakban is arra készülnek, hogy mielőbb minőségi kulturális élményt nyújthassanak a városi sétálók egyre növekvő közösségének.

(Forrás: turizmusonline.hu)