Valószínűleg Brolin is élvezné a Nebuta ételeit, hiszen az étterem ideális hely olyanoknak, akik Budapest központjában kiemelkedő minőségű, autentikus japán húslevest és rántotthúst, azaz ráment és katsut akarnak ebédelni, de egy gyors esti vacsora helyszínnek is tökéletes. Egyértelműen japán hangulatú a hely és az étlapon található kínálat is, de nem egy újabb sushizós franchiseról van szó, hanem egy olyan étteremről, aminek nincs párja Budapesten. A Nebuta azokat a népszerű japán fogásokat igyekszik megszerettetni a magyar közönséggel, amelyek könnyedén befogadhatók a kevésbé egzotikus ízek kedvelőinek is.
A hely tulajdonosai egy 2017-es japán utazásról hazatérve körbe néztek, hogy itthon is lehet-e olyan jó rámeneket enni, mint kint. Nem sikerült olyat találniuk, ami visszahozta volna azokat az élményeket, illetve megfelelt volna az ő igényeiknek, ezért eldöntötték, hogy megcsinálják maguk azt a japán éttermet, ahol olyan minőségű fogásokat lehet enni, mint az ázsiai szigetországban. Ebből az ötletből nőtte ki magát a Nyugati téren működő Nebuta étterem.
A jó húsleves készítése, mint tudjuk, több órát vesz igénybe. A Nebutában felszolgált rámenek alaplevei is hosszasan és gondos odafigyeléssel készülnek, hiszen ez alapozza meg az étel sikerét. A fogásokat a séfek helyben finishelik, így a japán hétköznapi éttermekre jellemző gyors étkezés is biztosított. Nem kell sokat várni a pultnál megrendelt ételekre, perceken belül felszolgálják, és az asztalunkon gőzölög a forró rámen. Aki evett már ilyen levest, annak is érdemes ezt megkóstolnia. Főként ha még csak az itthoni verzióval találkozott, amelyeket gyakran elsietnek és az európai ízekhez igazítanak. Nem is csak a saját készítésű – wessex lisztből készült - tészta és a megyaszói mangalica császárhús miatt, hanem, hogyha miso rámenről van szó, akkor a sokakat megosztó kukorica okán feltétlenül. Kicsit furcsán hathat, de az északi Hokkaidóban ez a feltét elengedhetetlen ebbe a rámenbe. A sós leves szürcsölése közben, a pácolt főtt tojás mellett a friss kukoricaszemekre ráharapva bejön egy édes vonal is, amitől azt érzi az ember, hogy a különféle ízek örömtáncot járnak az ízlelőbimbók mezején. Rámenből van shio (sós), shoyu (szójás), miso (miso pasztás) és vegetáriánius, mindenki talál kedvére valót.
Ezekhez nehéz az autentikus japán alapanyagot beszerezni és persze a főzés folyamata is precíz, pontos apró elemekből épül fel, de megéri a fáradság, mert ez eredményezi a tökéletes ízhatást.
Most egy levesnél tartunk, ami nagyon könnyen lehet tartalmassága miatt egy ebédmenü központi eleme. Ha előételt és levest kérünk, akkor elsőként gyozát kapunk, ami olyan töltött batyu, amit először lepirítanak, majd párolnak, aztán tálalás előtt ismét rápirítanak. Ettől a dupla, előtte-utána pirítástól lesz kívül roppanós, belül puha és szaftos. Egy másik opció, hogy egy kis adag leves a bemelegítés, a katsu pedig a főétel.
De mi is az a katsu?
Nem biztos, hogy le lehet tudni annyival, hogy a katsu a japán rántott hús, mert ha megkóstolja az ember, akkor azért érzi, hogy ez nem ugyanaz, mint, amit itthon és a környező országokban megszoktunk. Nem egy vékonyra klopfolt, zsemlemorzsában megforgatott, bő olajban kisütött hússzelet. Valójában ez egy, a hús természetes nedvességét megőrző, omlós, pankóban kétszeresen megforgatott és olajban kisütött, legalább ujjnyi vastag csirke vagy mangalica szelet, amelyben a textúra és az íz kivételes kombinációja alakul ki.
A katsu eredetileg marhából készül, a disznóhúsos verziót 1899-ben találták fel Tokióban, a Rengatei nevű étteremben. A hús mellé általában rizst vagy káposztát szoktak felszolgálni. De a tányérra kerül még valami, az úgynevezett japán Worcestershire-szósz, amiről nem is nagyon lehet mit mondani, meg kell kóstolni.
Akár így is lehet, köret, hús, mártogatós kombóban enni a katsut, mint a vasárnapi ebédnél a főfogást, de aki úgy akarja enni, mint a japánok, az a húst belemártogatja még a rámenbe is, az az igazi.
A jól megszokott klasszikusokon kívül a Nebuta újdonságokon is dolgozik: nemsokára fagylalttal is kiszolgálják majd a vendégeket a nyári hőségben. Illetve azokra is gondolnak, akik inkább otthon fogyasztanának el egy japán stílusú ebédet - már beindult náluk is a házhozszállítás.
(Forrás: index.hu)