A nemzetközi kezdeményezés a közös UNESCO-jelölési lehetőségről 2017 végén indult.
Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Szlovákia és Románia közösen kérte a lipicai lovak tenyésztésének felvételét az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, írta az MTI.
A végleges döntést a listára vételről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán, 2021 decemberében hozza meg
– közölte a szlovén kormány, amely a nyolc ország nevében a napokban nyújtotta be a pályázatot az UNESCO párizsi titkárságán.
A lipicai lovak hagyományos tenyésztése Baranyában, Szlavóniában és Szerémségben része a horvát kulturális örökségnek, és 2017 elején bekerült a Horvát Köztársaság Kulturális Javak Nyilvántartásába is
– olvasható a horvát kulturális minisztérium közleményében.
Hozzátették: a nemzetközi kezdeményezés a közös UNESCO-jelölési lehetőségről 2017 végén indult, horvátországi lebonyolítója a kulturális minisztérium volt.
Szlovénia még 2015-ben jelezte, hogy a Lipicai Méntelep (Kobilarna Lipica) pályázni fog a világörökségi státuszra, majd 2019 májusában Szlovénia és Ausztria közös indítványról állapodott meg.
A lipicai ménest 1580-ban alapították, az akkori Habsburg Birodalom területén II. Károly főherceg a Trieszt közelében található Lipiken, a mai szlovéniai Lipicán hozott létre tenyésztő telepet. A nemes fehér lovak világhírüket annak köszönhetik, hogy a Habsburg császári udvarban nagy számban alkalmazták őket.
A lipicai lovakat Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban és Romániában is tenyésztik.
