A nagyléptékűnek indult terv megszelídítése éppen ezekkel a viharokkal van kapcsolatban. De mielőtt bemennénk a sűrűbe, röviden arról, hogy mi az a lombkoronasétány, és miért lehet a Normafára veszélyes.

A lombkoronasétány a kezdőknek úgy írható le, mint egy kilátó, ami nem egyetlen toronyból, hanem nagy magasságban vezetett hidakból áll. Így tekintetünket nem egy pontról hordozhatjuk körbe a tájon, hanem a lombkoronaszinten kirándulva az erdő egy, az ember elől elzárt síkjába is betekintést nyerhetünk. Az utóbbi időben, ahogy az unalmasnak gondolt kirándulás mellett attrakciókkal igyekeznek a természetbe csábítani az embereket, ez a látványosság is egyre több helyen tűnt fel a természetben. Magyarországon is van már 8-10 hasonló létesítmény, Budapesten azonban még nincs. A 12. kerületi önkormányzat kétmilliárd forintot nyert egy normafai lombkoronasétány megépítésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

A természetvédő szervezetek kritizálták az ötletet, mivel annak turisztikai értéke, azaz hogy belátunk a lombkorona élővilágának rejtekébe, az erdő lakói számára óriási hátrány. A legtöbb vadállat, madár, rovar az ember intenzív jelenléte miatt hagyta el a városokat, parkokat, és a zavaró hatásoktól távol igyekszik folytatni életét.

A LOMBKORONAÖSVÉNY UGYANAKKOR EMBEREK EZREIT VEZETI BE AZ ÉLŐHELYÜK KÖZEPÉBE, AMIT ÚGY KELL ELKÉPZELNI, MINTHA A KEDVES OLVASÓ NAPPALIJÁBAN NYÍLNA EGY FOLYOSÓ, AHOL VIDÁM CSALÁDOK LESIK REGGELTŐL ESTIG, AHOGY ÖN OTTHON TEVÉKENYKEDIK.

Az ellenzők másik érve, hogy a látványosság csak tovább fokozná a Normafa amúgy is jelentős terhelését.

Mások viszont úgy gondolják, meghaladott az a hozzáállás, amely a természetet úgy védené, hogy egyszerűen kizárja onnan az embereket. Manapság inkább úgy próbálják bevezetni az embereket a zöldbe, hogy jelenlétük a rombolási küszön alatt maradjon.

Feldarabolták az ösvényt

Itt érkeztünk el a faépítészetre szakosodott Hello Wood tervéhez. „Hosszú vívódás után vállaltuk el a megbízást” – mutatta be a tervet Huszár András, a Hello Wood ügyvezetője. „Az eredeti nyomvonaljavaslat túl nagy volumenű volt, a tájba nem illeszkedő elemekkel. A pályázati programban egy 30 méteres kilátó, fejépület és egy egybefüggő lombkorona sétány szerepelt, amelybe menekülési útvonalként tájidegen lépcsőházakat kellett volna építeni. Úgy láttuk, hogy az eredeti terv túlépítené a Normafát.”

„Olyan koncepcióval mentünk az önkormányzathoz, ami jelentősen eltért a kiírástól. Izgultunk, de bíztunk benne, hogy javaslataink támogatásra találnak és a döntéshozók jól fogadják az új nyomvonal változatát. Más esetben nem tudtunk volna az eredeti programmal tovább menni ” – vezette fel a terveket Huszár.

„A kiírás programját akartuk megszelídíteni – mutatta be a csapat elképzelését a Hello Wood másik társalapítója vezetője, Pozsár Péter. – Javasoltuk, hogy a kilátó építését vesse el az önkormányzat, hiszen alig 600 méterre innen van Budapest legmagasabb kilátója, az Erzsébet kilátó. Emellett szét is akartuk húzni a sétány nyomvonalát, hogy nagyobb területen oszoljon el a terhelés. Azt találtuk ki, hogy egyetlen, hosszú nyomvonal helyett több kisebb lombkoronasétányt hoznánk létre, amelyeket a talajszinten vezetett ösvénnyel kötnénk össze” – vázolta az építész.

A terv újítása az volt, hogy a rövidebb sétányokat a terep természetes lejtésének figyelembe vételével alakítsák ki.

MAGA A SÉTÁNY NEM EMELKEDNE, HANEM SZINTBEN HALADNA, ÉS A HEGYOLDAL FUT KI AZ ÉPÍTMÉNY ALÓL, OLYAN MÓDON, HOGY MIRE A KIRÁNDULÓ A SÉTÁNY VÉGÉRE ÉR, MÁR A FÁK KORONÁJÁNAK MAGASSÁGÁBAN SZEMLÉLŐDHET.

„Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a sétányt babakocsival vagy kerekesszékkel is látogathassák, amelyet az ebben érdekelt civil szervezetek örömmel fogadtak. A zöld szervezetekkel pedig elindult egy konzultációs folyamat, hogy a helyi ökoszisztéma szempontjait a lehető legjobban megismerjük" – említette meg Pozsár azokat az érdekegyeztető fórumokat, amelyeken a tervezők zöld csoportok és egyéb civil szervezetek felvetéseit gyűjtötték össze.

A kilátókat az önkormányzat tervei szerint egyébként jeggyel lehet majd látogatni, mégpedig azért, mert az ebből befolyó összegből tervezik rendben tartani a 2013 óta közparknak számító Normafát. A meglehetősen korai szakaszban lévő elképzelések szerint online lehet majd jegyet venni, amivel a park túlterhelését is csökkentenék, mert csak bizonyos számú embert engednének egyszerre a kilátókra.

Láthatatlannak tervezik

A tervezők szeretnék, ha nem vidámpark jellegű létesítmény jönne létre. „Tematikus kilátópontokat terveztünk: van, amelyik az erdő élővilágát mutatná be, van amelyik az alatta elterülő pesti panorámával foglalkozna, és lenne egy a gyerekeknek is” – ismertette Pozsár Péter.

A terv érzékeny része volt a létesítményhez tartozó épület, amelybe multifunkciós termet és vizesblokkokat helyeznének el. A projektért felelős Archabit Kft. vezetője, Agg Benedek elmondta, hogy az eredeti program alapján az idén tavasszal lebontott, évek óta üresen álló Sport Hotel helyén 500 négyzetméteres, panorámaablakos épületet terveztek, de aztán a koncepció mentén maradva végül itt is csökkentették a méreteket. (Az egykori Sport Hotel területének múltjáról és jelenlegi problémáiról ebben a cikkben írtunk részletesen.)

„El akartuk kerülni a terület túlépítését, és azt is, hogy a reprezentatív épület kulturális funkcióját idővel vendéglátásra cseréljék. Ez ugyanis megnövekedett autóforgalommal, parkolási igénnyel járna.”

A tervezők az épületet a lebontott hotel helyén keletkező szinteltolásba építenék. Az elsőre támfalnak tűnő létesítmény zöld teteje alatt kapnak helyet a kívánt funkciók, fele akkora területen, mint a korábbi terveken. Így a terület 90 százalékát visszaadhatják a természetnek.

Az még kérdés egyébként, hogy mi az, ami valóban megépül majd a területen, a projekt ugyanis még csak a kezdeti szakaszban van. Ha az önkormányzat elfogadja a vázlatot, akkor készülnek el az egyes lombkoronasétányok pontos tervei.

„A lombkorona sétányt keményfából épült, jó minőségű anyagokból készült, időtálló szerkezettel tervezzük. Betonozni nem fogunk, talajcsavarokat használunk, és a műhelyben előre elkészített elemekkel dolgozunk, mert ezekkel avatkozunk be a legkevésbé a természetbe” – mondta Pozsár Péter.

Akkor lesznek jók a látványterveink, ha nem látszik rajtuk semmi.

A lombkoronasétány két éven belül, több ütemben készülhet el.

(Forrás: index.hu)