Szeláví! Szabadság, öröm, fesztelenség, kikapcsolódás, együttlét. Ez az élet. A legtöbben már alig várjuk, hogy újra felhőtlen pillanatokat élhessünk át. Közösen kikapcsolódhassunk, meghallgassunk egy jó koncertet, vagy épp gondtalanul piknikezhessünk a szabad ég alatt egy finom palack bor társaságában.
2023-ban a Viprodukció Fesztiváliroda szervezésében folytatódik a családias hangulatú kisfesztivál, amely elsősorban a természet és a művészet szeretetére épít. Zene, irodalom, tánc és gyermekprogramok, gasztronómia és iparművészeti vásár. Ezek mind összetevői a Szeláví! Fesztiválnak, amit ezúttal a az Egri vár másolatánál, a Pilisi Parkerdő közvetlen ölelésében rendezünk meg.
Szeretettel várunk mindenkit egy búfelejtő, örömteljes, könnyed késő-tavaszi hétvégére. Ünnepeljük együtt az élet apró örömeit! Szeláví!
A fesztivál ötletét életre hívó VIProdukció Fesztiváliroda 2013 óta számos nagy volumenű és nívós rendezvényt teremtett meg. Projektjei közé tartozik az Advent Óbudán rendezvénysorozat, az Óbuda Napja, a Művészetek Völgyében két magánudvar működtetése és fenntartása, valamint a Bondoró Utcaszínház Fesztivál is.
Na, de kicsoda Jenő? Jenő az év minden szakában csodás panorámára ébred. Reggelente a Pilis zöldellő - most még leginkább hófödte - erdei tárulnak a szeme elé. A harmatos, reggeli levegő itt még a friss kávé illatánál is üdítőbb. Pedig milyen isteni kávét lehet kapni a Mandelbrotban! A péksüteményekről nem is beszélve. Jenő egyébként nem csak a reggeli finomságokért van oda. Kedvencei közé tartozik minden jófajta helyi termék. Még szerencse, hogy ilyen gyönyörű környezet veszi körül, hiszen máshol biztosan nem adnának a kecskék ilyen finom tejet... Ez a gondolat gyakran felmerül a fejében, mikor délelőtti sétáját járja a Teve-szikla környékén. Ilyenkor szinte az idő is megáll körülötte. Csak ő, és a természet. És a mennyi kecskesajt. Na igen. Egyszerűen nem bír szabadulni a gondolatától. Milyen régen is járt erre piknikezni. Pedig azok az idők voltak életének legfelhőtlenebb pillanatai. Távol a világ zajától, csak eszegetni, iszogatni és beszélgetni. Így kapcsolódtak ki a nyári hétvégéken. Sokszor zenész barátok is velük tartottak. Játékuknak köszönhetően lágy zeneszó törte meg a csendet. Ilyenkor Jenő elmélyülten hallgatta a felcsendülő dalokat. Jól ismert, és kevésbé népszerű számok is akadtak köztük. Miközben a falu távolban felderengő fényeit felváltotta a pirkadat, arra gondolt: ez az igazi szabadság. Ez az élet! Aztán hirtelen felocsúdott gondolataiból, mikor megcsapta az arcát egy jeges fuvallat. De jó is lenne újra közösen felnyitni egy finom bort, beszélgetni, együtt nevetni. És miután lebukott a nap a gyönyörű levendula mezők mögött, táncolni az esti csillagok fénye alatt - ezen merengett. Talán itt az ideje újra összetrombitálni a rég látott barátokat, és életre kelteni ezt a valamikori hagyományt. Aznap egész késő este ért csak haza, de még akkor sem bírt szabadulni a gondolattól. Lazulás, öröm, fesztelenség, zene, tánc, móka és kacagás. Máris elkapta a hév. Talán majd néhány hónap múlva. Azt mondják, akkor már lehet. Legurította a poharában lévő maradék fraktált – szinte a szájában érezte a nyarat – és a telefon után nyúlt:
