A fenti címmel rendeztek nyilvános vitát 2018. november 6-án este a Spinoza Házban. A Belső-Erzsébetvárosban kialakult állapotok rendezési lehetőségeit körüljáró vitaest annak a beszélgetéssorozatnak volt az első felvonása, amelyet a szervező, Szücs Balázs önkormányzati képviselő (Párbeszéd Magyarországért) indított útjára a VII. kerület égető kérdéseiről.
Mint Szücs Balázs a rendezvény első felében elmondta, az önkormányzat tavaly októberi, ennek a kérdéskörnek szentelt testületi ülése óta nem lát túl sok változást. Összességében azt tapasztalja, hogy a negyed lakosai és a vendéglátóegységek egyaránt magukra vannak hagyva a problémák megoldásában.
Róna András ügyvéd, a Grandio tulajdonosa szerint a kialakult helyzetben nincsenek szemben álló felek, az itt lakók szeretnének normális életet élni, a vendéglátóhelyek üzemeltetői pedig szeretnének dolgozni. Szerinte tervezni kellene, ill. meghatározni a kereteket, ami a politika feladata. Az önkormányzatnak is aktívan részt kellene vennie a helyzet megoldásában, nemcsak igazságot tennie a felek között.
Német G. Dániel (Night Ambassador Budapest) szerint a kerületi mellett az egész városra kiterjedő tervezésre is szükség van, valamint arra, hogy az érdekelt felek érdemi párbeszédet folytassanak egymással.
Róna András, valamint Horváth Balázs (Fogas Ház–Instant) felvetették, hogy a párbeszéd során például az önkormányzat területén található üzletekre – elvileg a közbiztonsági és köztisztasági többletfeladatok ellátása céljából – kivetett felügyeleti díj felhasználásáról is dönteni lehetne. Ehhez azonban az önkormányzatnak is változtatnia kellene a hozzáállásán, és következetesen beszedni a díjat a nem fizető szórakozóhelyektől is. Szücs Balázs hozzátette, képviselőtársaival együtt szeretné elérni, hogy a díjat befizetők listája nyilvános legyen.
A rendezvény második felében Csepelyi Adrienn újságíró moderálásával folyt tovább a beszélgetés. Bódis Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, a Hungary NEXT alapítója szerint a negyedben jelenleg nincs jó turizmus, amely megóvná és felszínre hozná a terület értékeit. A magasabb nívójú turizmus megteremtésében segíteni tudna a negyed márkázása és egy, a területet menedzselő szervezet felállítása. Az érintett feleket, bár az érdekeik valóban ellentétesek, véleménye szerint lehetséges egy asztalhoz ültetni, a valós párbeszéd pedig gyorsan hozná az eredményeket.
Király Dávid kommunikációs szakember, a Republikon Intézet munkatársa úgy gondolja, az önkormányzat a februári, érvénytelen végkimenetelű népszavazással bedobta a gyeplőt a lovak közé, áthárította a felelősséget. Szerinte először a hétköznapi, konkrét problémákra kell megoldást találni, utána lehet elővenni a márkázás kérdését.
Böcskei Balázs politikai elemző szerint egy városrész használatának jogát nem lehet leszűkíteni a fizetőképes kereslet kiszolgálására. Szerinte a tőke jelenleg a politikával összefonódva alakítja át a negyedet. Olt Gergely szociológus, az MTA munkatársa pedig úgy véli, nem mindent lehet forintosítani, hamis az a személet, hogy az itt lakók akár el is költözhetnek, ha elegük van a felfordulásból, a negyed népszerűségének köszönhetően úgyis felment az ingatlanok ára. A kerület egyre ürül, pedig a turizmus szempontjából sem jó, ha egy városrész skanzenné alakul át.
A témában érintett civil szervezetek, ill. Facebook-csoportok jelen lévő képviselői a vita befejezése után úgy döntöttek, együttműködnek, és a legsürgetőbb konkrét ügyekben (pl. zajvédelem) erőiket összegezve vázolnak fel megoldási javaslatokat az önkormányzat felé.
(Forrás: turizmus.com)
