Országunk egyik legszebb hegyvidéke a természeti és kulturális látnivalókban rendkívül bővelkedő Pilis, amely minden évszakban vonzza a látogatókat. A Duna és a Visegrádi-hegység ölelésében elterülő röghegység legjelentősebb települései Budapest, Esztergom, Visegrád és Székesfehérvár, így feltételezhető, hogy valaha ezen a helyen volt a Magyar Királyság központja.
A középkor folyamán sok királyunk vadászott szívesen a Pilis vadban gazdag erdeiben és az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok tagjai is szívesen vonultak el remeteségbe a hegység barlangjaiba a világ elől. A 19. század elejétől fogva egyre felkapottabb pihenőhellyé vált, mígnem 1969-ben hazánk egyetlen parkerdőjévé nyilvánították, amely napjainkban mintegy 65.000 hektárnyi területet kezel. A parkerdőben a gyalogos természetjárás mellett lehetséges kerékpározni, siklóernyőzni és a lovaglást is ki lehet próbálni.
A parkerdőben jól kiépített infrastruktúra áll a túrázók rendelkezésére: összesen mintegy 1000 kilométernyi jelzett turistaút, 720 kilométernyi sétaút és 100 kilométer kerékpározásra kijelölt útvonal mentén számtalan erdei pihenőhely és a kisebbek számára játszótér, valamint legalább 6 darab kilátó lett kiépítve a látogatók kényelme érdekében. A hegységben rengeteg barlang van, ezek közül tizenöt fokozott védelem alatt áll, ezek közül a leghosszabb a Pilis- és az Ariadne-barlangrendszer.
A mészkőből álló Pilis-tető (eredeti jelentése feltehetőleg: kopasz, tonzúra) a maga 756 méteres magasságával nemcsak a hegység, de egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is, amely a kirándulók egyik kedvenc helye, de régebben a Magyar Néphadsereg is katonai bázist létesített a hegyen, amelynek maradványaiból ma már csak a betonbunkerek találhatók meg a hegyen. A tető többféle irányból, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek és Pilisszántó falvak felől is elérhető. A hegytetők valóban idézik a középkori szerzetesek hajviseletét; akárcsak a tonzúra esetén, úgy az itteni hegyeknél is körben erdőségek borítják az oldalakat, de az ormok „kopaszon” maradtak, itt ugyanis hiányzik a fák megtelepedéséhez szükséges termőtalaj.
A 2014-ben létrehozott, vasbetonból és fából készült kb. 13 méter magas Boldog Özséb-kilátóból (az építmény nevét a pálos rend alapítójáról nyerte) pazar panoráma nyílik a környező hegyekre, így a Dobogó-kőre, a budai hegyekre és a Kis- és Nagy Kevély nevű csúcsokra.
A Pilis növény- és állatvilága is jelentős: előbbiek közül gyakori errefelé többek között a méregölő sisakvirág, az őszi kikerics, a hó- és a gyöngyvirág, az orbáncfű, a fekete kökörcsin, míg a madarak közül a gyurgyalag, a héja, uhu, a búbos banka és a barna kánya is szívesen fészkel a Pilis rengetegében.
Amit nem szabad kihagyni:
- Pilis-tető – Boldog Özséb-kilátó
- Ariadne-barlangrendszer – látogatható, de előre be kell jelentkezni
- Klastrompuszta – a pálosok egykori lakhelye
- Kesztölc - Pilisi Levendula Élményház
- Üröm – Hobbit-ház
- Pilisborosjenő – Az egri vár másolata
- Dera-szurdok – természeti képződmények
(Forrás: utazasielmenyek.hu)
