Négy évszakos turisztikai attrakció lesz a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, amelyet a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újítottak fel nettó 1,6 milliárd forintból.
A Kinizsi-vár Magyarország egyik közkedvelt turisztikai attrakciója Nagyvázsonyban, amelynek rekonstrukciós fejlesztésével a műemlék történelmileg hiteles képe állt helyre. A program keretében egyszerre történt meg a műemléki értékek megőrzése és korhű bemutatása.
A hétfői sajtónyilvános bejáráson Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte: a nagyvázsonyi Kinizsi-vár már idén nyáron kinyit a látogatók előtt, jelenleg a kiállítóterek berendezésein és a kiállítási tárgyakon, interaktív megoldásokon dolgoznak, viszont a vár felújított udvarát a tervek szerint már húsvétkor megnyitják a látogatók előtt.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta: a Kinizsi-vár története a 14. és 15. század fordulóján indult, amikor a Vezsenyi-család felépítette az akkor még csak udvarház méretű épületet. Ennek helyén emeltette 1463–64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belsővárral azonos.
A vár egyik leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál volt, akinek 1473-ban a király adományozta oda az erősséget.
Ő átépítette és kibővítette a várat. Feltehetően ekkor készült el a téglalap alaprajzú, ekkor még csak ötszintes lakótorony, és ekkor készült el a nyugati szárny második emelete.
Az évszázadok alatt a Kinizsi-vár végvári szerepet is betöltött, de volt Bocskai István, Bethlen Gábor, majd Thököly Imre kezén is. Az erősség a Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadi jelentőségét, az új tulajdonos, a gróf Zichy család uradalmi börtönként és gazdasági célokra használta az egyre jobban leromló állapotú épületet. A romeltakarító és helyreállító munkák 1954-ben indultak meg, ekkor költözött ki a lakótoronyból utolsó lakója. A régészeti feltárások 1955 és 1960 között folytak, a műemléki helyreállítás – amely döntően a meglévő falak konzerválását jelentette – ezzel párhuzamosan zajlott.
A Nemzeti Várprogram keretében 2018-tól régészeti, művészettörténeti és falkutatások kezdődtek a várban, amelyekre korábban még nem volt példa.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott, a mostani fejlesztéssel a várnak visszaadták a monumentalitását és azt a küllemet, amilyen fénykorában volt.
Interaktív kiállítás nyílik
A lakótoronyban és a palotaszárny rekonstruált tereiben az erősség és a nagyvázsonyi pálos kolostor történetét, háromdimenziós rekonstrukcióit, kőfaragványait, Kinizsi Pál életét és a hozzá fűződő történeteket, középkori enteriőröket, fegyver- és ruhamásolatokat, valamint a török kori Balaton-felvidéki végvári harcokat bemutató interaktív kiállításokat alakítanak ki, a történetmesélés révén bemutatva a vár fordulatos évszázadait. Az érdeklődők azokra a kérdésekre is választ kapnak majd az érdekességek mentén, hogy egy várban mi volt a gyilokjáró, a farkasverem vagy a barbakán.
A palotaszárnyban elhelyezkedő emeleti nagyterem a jövőben múzeumpedagógiai foglalkozásoknak és kulturális rendezvényeknek ad otthont. A jellegzetes négyszögletes alaprajzú lakótorony tetején megújuló kilátópontból pedig a Balaton-felvidék látképében gyönyörködhet a látogató.
| Forrás: turizmus.com
