A Hosszúlépés. Járunk? városi sétaszervező cég alapítói megunták, hogy amikor a Normafára mennek kirándulni, nyáron zsírban tocsogó lángos, télen kannás forralt bor várja őket.
Már rég terveztek egy második vállalkozást, amikor egy hosszúlépés-sétán ráakadtak a későbbi reggelizőjük akkor még romos, mohával benőtt épületére. A kínálatában újhullámos Normafa Delikát nem titkolt célja, hogy gasztroreformot vigyen a hegyre.
„Bármi történik, a Normafán mindig lesznek olyan kirándulók, akik rizstejes lattét innának” – ezzel a gondolattal vágott bele Merker Dávid és Koniorczyk Borbála két éve a Normafa Delikát nevű reggelizőjük épületének a megszerzésébe. Akkor még nem gondolták, hogy mire átverekszik magukat az önkormányzati bürokrácián, addig egy világjárvány formájában bekövetkezik az a bizonyos bármi.
Hosszúlépés. Járunk? néven a házaspár már hat éve szervez városnéző sétákat Budapesten, főleg helyieknek. Egy ilyen, az egykori Hotel Olimpia épületébe szervezett bejárás során fedezték fel későbbi reggelizőjük helyét, amiért utána több mint egy évig küzdöttek. Ekkor már rég megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy a sétaszervezés mellett növesszenek egy új üzleti lábat is.
„Ha bekövetkezik egy válság, akkor az elsők közt a kulturális költségeket kezdik csökkenteni az emberek. Ezt mindig is bizonytalan talajnak tartottuk. Amikor új vállalkozáson gondolkodtunk, rájöttünk, hogy a Hosszúlépés a sétaszervezésen túl arról is szól, hogyan tudunk városban élőkből közösséget építeni. Megnéztük, hogy hol lakik a mi közönségünk, és hol nincs olyan vendéglátóhely, amit mi szeretnénk. Kijött, hogy a 150-200 méternél magasabb helyeken, azaz második és tizenkettedik kerületben” – mondja Bori arról, hogy a hosszú ügyintézés és felújítás ellenére miért ragaszkodtak ennyire az Eötvös úti helyszínhez.
„Most nagyon racionális érveket mondtál, de igazából mi beleszerettünk ebbe a helybe, ami a maga maga lepusztultságával gyönyörű volt” – teszi hozzá Dávid.
Romos hotel helyett park lett a szomszéd
Két éve még állt az egykori luxusszálló, aminek a bárjában a hetvenes-nyolcvanas években vígan, „ami itt történik, az itt is marad” hozzáállással iszogattak az élsportolók. A régi önmagára már egyáltalán nem emlékeztető, végső lepusztulásnak indult hotellel szemben egy mohával benőtt, rég bezárt rombolt állt. Dávidék 2018 elején elején megkeresték az önkormányzatot az után érdeklődve, hogy van-e bármi tervük vele. Nem volt. Ezután az önkormányzati bérlemény tíz évre szóló üzemeltetési jogát körülbelül egy év alatt sikerült megszerezniük.
„Klasszikus bürökratikus útvesztőkben bolyongtunk. Bő fél évig tartott, amíg az utca túloldaláról megkaptuk az árambővítést.”
(Forrás: forbes.hu)
