Az egykori vulkán tetején büszkélkedő, középkori eredetű füzéri vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legszebb fekvésű építménye – emellett pedig egyike hazánk legrégibb kastélyainak.
A IV. Béla királyunk által – a tatárjárást követően kiadott várépítési rendelet nyomán felhúzott, tágas, román stílusú kastély nevét a várhegy alján húzódó pár száz lelkes község, Füzér, illetve a múltban errefelé gyakran előforduló fűzfák után nyerte el.
A Zempléni-hegység meredek magaslatain az idők során több vár is épült, ezek egyike a Füzéri vár. Noha a krónikások szerint 1264-ben húzták fel a felső vár falait, a helyi legenda úgy tartja, hogy egy Aba nembéli uraság volt az építkezés „elkövetője”. Az idők során a vár a Perényi család kezére került és 1526-tól 1527-ig egy ideig még a Szent Korona rejtekhelyéül is szolgált. Történt ugyanis, hogy Szapolyai János koronázása után Perényi Péter koronaőr ide menekítette a hatalmi jelvényt és majdnem egy évig itt rejtegette, hogy az osztrák császár, Ferdinánd ne találhasson rá és ne koronáztathassa magát magyar királlyá. Ezt megbosszulandó, a császár hadai a későbbiekben lakhatatlanná tették a reneszánsz stílusban megújult várat, amit aztán a helyi lakosok hosszú ideig istállóként hasznosítottak. Ennek köszönhetően idővel az állaga is nagyon leromlott, viszont az utóbbi években (egészen pontosan 2016-tól) nagyszabású renováláson esett át, így ma ismét régi fényében tündököl.
Mivel a kastélyt egykor a legelőkelőbb nemesi családok birtokolták (Báthoriak, Nádasdyak,Károlyiak), ezért napjainkban a várban különböző kiállítások mutatják be a középkori magyar főúri élet mindennapjait. A vár egész évben, délelőtt 10 és délután 18 óra között nyitva áll a látogatók előtt. A várból páratlan kilátás nyílik az 552 méterrel lejjebb elterülő tájra, de nem hagyhatjuk ki a szépen restaurált gótikus várkápolnát sem, amelynek csodás boltívei, misztikus hatást keltő rózsaablakai és szárnyas oltára a középkor szellemiségét idézi. A várban gyakran kerülnek különféle, a középkori életet bemutató előadások, táncok és lovagi tornák megrendezésre.
Ha kíváncsiak vagyunk a környék egyéb látnivalóira, menjünk el a Nagy-Milic Natúrparkba vagy pedig tekintsük meg a helyi paraszti kultúrát bemutató Füzéri Tájházat. Az előbbi hely nemcsak a kastély múltját és régészeti leleteit mutatja be, méghozzá interaktív módon, hanem a vidék természeti szépségeivel is megismerteti a látogatókat. A Füzéri Tájház a 19. század második felének paraszti építészet fő jellegzetességeit őrzi magán. Itt olyan bútorok és használati eszközök lettek kiállítva, amelyeket nagy- és dédszüleink is használtak még faluhelyeken, de a mai generáció számára már nem feltétlenül ismerősek. A tájház folklóresemények helyszínéül is szolgál, ilyenek például a Pünkösdi Mulatság, a Csűrdöngölő, a Zempléni Szabad Pálinka Nap vagy éppen a Falusi Lakodalom.
Ha Füzéren kívül további látványosságokra vágynánk a környéken, ruccanjunk át a Füzértől csupán 9 kilométerre fekvő Hollóházára. A különleges és díszes porcelánjairól messze földön híres település egykor szintén a füzéri vár birtokainak sorába tartozott. A török korban elnéptelenedő várost szlovák telepesek élesztik újjá és ők hozzák magukkal az üveggyártás újabb technológiáit is. A gyár 1956-tól foglalkozik porcelángyártással, a legkedveltebbek a különféle népies és az apró virágminták. A legszebb és legmívesebb porcelánkészletek darabjait a helyi Porcelánmúzeumban vehetjük alaposabban szemügyre. Érdekesség még, hogy itt található az Országos Kéktúra keleti végpontja, de a hely egyébként is az errefelé túrázók egyik kedvenc helye, mivel itt magasodik a 896 méter magas Nagy-Milic, ahol olyan ritkább fajok tanyáznak, mint a barátszegfű, az északi szirtipáfrány vagy a rózsás kövirózsa.
| Forrás: utazasielmenyek.hu
