A vízi turizmus az utóbbi néhány évben újra reflektorfénybe került – részben az erősödő nemzetközi trendek: az egészség- és sportturizmus, a rekreáció jelentőségének növekedése a nyaralás során, illetve a természeti értékek újrafelfedezése miatt.
A SUP megjelenése és dinamikusan növekvő népszerűsége vagy a nemzeti parkok tudatosabb viszonyulása a turizmus felé is jótékony hatást fejt ki. Ugyanakkor fejlesztések váltak szükségessé a szűk keresztmetszetek feloldására.
A vízitúra-szervezők tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy a hazai vizeken a 90-es évek végétől a megfelelő színvonalú, vízparti szolgáltatások hiánya miatt hektikussá váltak a szervezett túrák, szigetszerű volt a működés.
Ezért a fejlesztések során olyan átfogó hálózatokban és globális támogató funkciókban is kellett gondolkodni, melyekre korábban nem álltak rendelkezésre források. A Széchenyi 2020-as fejlesztési ciklusban (2014–2020) több operatív programban is nevesítve lettek lehívható források a vízi turizmus fejlesztésére.
A most lezárult programok a szakértők véleménye szerint katalizátorként hathatnak a teljes magyarországi turizmusra, hogy a vizes programok méltó helyre kerüljenek a programkínálatban.
Megújuló kikötőpontok, eszközfejlesztések
Az említett időszakban a GINOP- és VEKOP-programok keretében a Magyar Kajak-Kenu Szövetség is több projektben részt vett, hogy szálláshelyeket, kikötőpontokat fejlesszen a partnerekkel, egységes eszközparkokat hozzon létre, marketing- és más, globális technológiákkal támogassa a túrázókat, túraszervezőket.
Az alábbi projektekben több mint ötmilliárd forint értékben sikerült számos vízitúra-megállóhelyet fejleszteni, amely a meglévő vízparti kempingek, sportklubok vagy új helyszínek infrastruktúra-fejlesztését, hajók, lapátok, mentőmellények, hajószállítók beszerzését jelentette.
Ezek a programok általában a klasszikusan ismert vízi desztinációk mentén valósultak meg:
Felső-tiszai vízi turisztikai fejlesztés (GINOP-7.1.9-17) (Tiszabecs, Szabolcsveresmart, Rakamaz, Tokaj) vízitúra-megállóhelyek
A Felső-Tisza vízi turizmusának komplex fejlesztése (GINOP-7.1.2-15) (Tiszabecstől Tiszacsegéig) 14 vízitúra-megállóhely újult meg
Az Alsó-Tisza és a Körösök vízi turizmusának komplex fejlesztése (Szolnoktól, illetve Gyulától és Sarkadtól Szegedig) 12 vízitúra-megállóhely újult meg
A Felső- és Alsó-Duna vízi turizmusának komplex fejlesztése (Komárom, Lábatlan, Esztergom, Dömös, Rácalmás, Dunaújváros, Bölcske, Kalocsa és Baja) részben infrastruktúra-, részben eszközfejlesztés
A Közép-Duna vízi turizmusának komplex fejlesztése (Budapest és Pest-megye) 15 vízitúra-megállóhely újult meg
A Balaton vízi turizmusának komplex fejlesztése (Siófok, Zamárdi, Balatonszemes, Fonyód, Keszthely, és Tihany) 6 vízitúra-megállóhely épült
Ezen fejlesztések egyik zászlóshajója a Tokaji Vízitúra Központ, ahonnan könnyen elérhető a Bodrog ártér, az egyik legnépszerűbb vízitúra-desztináció hazánkban. Itt hajóbérlési és sátrazási lehetőség van, minőségi öltözőkkel, vizesblokkokkal.
Segítség a világhálón
A fenti fejlesztési programok keretében a turizmust kiszolgáló webes alkalmazások is készültek, ezek egy része már működik, másik része 2022 tavaszára válik elérhetővé. Már a hazai vízi turizmust szolgálja az MKKSZ vízi turisztikai integráló oldala a Hazai Vizeken szlogen alatt futó https://evezzitthon.hu/ oldal. Itt lehet folyók és tavak mentén megállóhelyekre keresni, térképen tervezni a vízi túrákat a megállók ismeretében. Fejlesztés alatt van még a Vizicsizma.hu oldal, mely a már ismert szálláshelyfoglaló applikációk mintájára a hajóbérlések online ügyintézését fogja támogatni.
A VíziKÉK mobilapplikáció pedig segíti a túrázókat az útvonalakon a tájékozódásban, megmutatja a kikötőket, a megállóhelyeket, az elérhető szolgáltatásokat. Az app a túrázók által teljesített útvonalat elmenti, a megtett szakaszokért pedig jelvényeket, pontokat szerezhetünk.
Önkormányzati fejlesztések
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokon (TOP) belül, mint helyi, gazdaságélénkítő lehetőség fejlesztéseként került sor számos beruházásra, ahol az MKKSZ kötelező szakmai szereplőként lett nevesítve. Ezen programok nagy része önkormányzati fejlesztésként valósult meg, egyedi elképzelések mentén.
A „Bodrog varázsa" projektben Sárospatak város önkormányzata alakított további négy településsel (Felsőberecki, Bodrogolaszi, Olaszliszka, Szegi) konzorciumot, hogy Magyarország egyik legbékésebb folyója mentén támogassa a hálózatos vízi turizmus fejlődését.
Egy sárospataki hétvégén a változatos programlehetőség mellett opcióként helye van a kisebb-nagyobb evezős programoknak is.
Szintén TOP-os fejlesztés volt a „Pátkai tó legendájának nyomában" című projekt, ami nem egy hagyományos vízi turisztikai útvonalon valósult meg. A Velencei-tó vízpótlása miatt felértékelődött Pátkai-víztározó egy elszigetelt vízfelület ugyan, de alkalmas arra, hogy a környékbeli érdeklődők itt tegyék meg az első evezőcsapásokat, és kapjanak kedvet az ország nagyobb vizeinek felkeresésére. A víztározón lehet kenut bérelni, és a vízről is megtekinteni a változatos madárvilágot, vagy a tározó eredeti, római kori gátjának a ma is látható maradványait.
Határon átnyúló együttműködések
Mivel hazánk határait több helyen folyók szegélyezik, az Interreg, határmenti programokban is megjelennek a vízi turizmus témakörei. Itt az Unió elvárt célja elsősorban a határon átnyúló természeti értékek védelme, fejlesztése, a határmenti lakosság közös akcióinak a támogatása.
Szlovák–magyar együttműködésben valósult meg az Ipolyon az „Egy folyóban evezünk" projekt (https://ipelrowing.eu/), amelynek keretében öt szlovák és
öt magyar települési önkormányzat és civil szervezet állt össze, hogy közösen fejlesszék a vízi túrázás lehetőségeit az eddig kevésbé felfedezett Ipoly mentén.
A projekt ráirányította az Ipoly menti települések lakóinak, szolgáltatóinak a figyelmét arra, hogy ezen helyi sajátosság kihasználásával új lehetőségek nyílhatnak a számukra is a turizmus terén. Bár az Ipoly a sok spontán fatorlasz miatt nem túrázható végig a megszokott értelemben, több jól kihasználható szakasza van Ipolytarnóctól Szobig. A szécsényi Robinson-szigeteknél a belső ágrendszeren lehet gyakorolni, mielőtt valaki kimerészkedik a folyóra. A program befejezése óta Balassagyarmaton rendszeres program lett az evezés az Ipolyon.
A Bodrog és eredetfolyói (Ondava, Latorca) mentén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) nyert uniós forrást, hogy több szlovákiai önkormányzattal együttműködve egységes desztinációként kezeljék a határon átnyúló Bodrogot, az Ondava és a Latorca folyókat.
A projekt egyik fontos eredménye egy kétéltű hínárvágó gép beszerzése, mely a nyári hónapokban túlburjánzó kolokán hínárnövény irtásával az egész idényben átjárhatóvá teszi a csatornákat, ezzel meghosszabbítva a szezont. Szintén a projekt érdeme, hogy a tokaji vár romjainál is ki lehet kötni túrahajókkal.
A Szigetközben is megvalósultak fejlesztések, melyek a gátrendszer túrahajókkal való, könnyebb átjárhatóságát támogatják. A szintén szigetközi, „Danube bike and boat" program jól szemlélteti az aktív turizmus elemeinek kapcsolódási lehetőségeit, a desztinációk hálózatos és sokoldalú megközelítési módjait.
Az Interreg-programok közül horvát–magyar (HU–HR) együttműködésben felmérésre került a Dráva 200 km-es mederszakasza és a vízi turizmushoz kapcsolható turisztikai elemek összessége.
Szintén ebben a régióban és támogatásban valósult meg a „Két folyó egy cél" projekt, mely a Mura folyó turizmusát kapcsolja össze a Drávával.
A megvalósult, EU-s forrásokból fejlesztett projektek számos tapasztalatot is eredményeztek. Az egyik jellemző példa, hogy egyre több önkormányzat kezd kihasználható erőforrásként tekinteni a településen található vízfelületre.
A projektek egyik további fejlesztést igénylő pontja a megfelelő működtetés humán oldalának a támogatása. A vízi turizmus az eszközökön és az infrastruktúrán túl megfelelő tapasztalatot, elhivatottságot, szakértelmet is igényel. Fontos lenne a bekapcsolódó új szolgáltatók képzését, mentorációját támogatni.
„Lapátos" minősítési rendszer
Az elkészült vagy felújított vízparti kikötőpontok, túra megállóhelyek minősítésére jött létre 2017-ben a „Lapátos vízi megállóhely" minősítését tanúsító védjegyrendszer. Célja a vízi turizmus és a túraszervezés támogatása, a lehetséges megállóhelyek szolgáltatásainak, szálláslehetőségeinek a minősítése és propagálása által.
Az 1-től 4-ig adható, Lapátos minősítésből következtethetünk egy-egy megállóhely infrastrukturális felszereltségére és az igénybe vehető szolgáltatások meglétére.
A minősítő rendszert a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) működteti – a Sportrendszer Nonprofit Kft. bevonásával – és felügyeli. Egy minősítés 3 évre szól, és a személyes helyszínbejárások tapasztalati alapozzák meg a minősítések odaítélését.
A kezdeti évek tanulságai alapján 2022-ben várható a rendszer megújítása és összehangolása más hazai szálláshely-minősítő rendszerekkel.
Aki többnapos, klasszikus vízitúrában gondolkodik, egy-egy folyószakasz bejárásával, megismerésével, annak reális elvárásokkal kell rendelkeznie az ilyen vízről elérhető szálláshelyek tekintetében. A várható helyzetet a Lapátos minősítési rendszer számadatai alapján is körvonalazhatjuk. Az eddig százas nagyságrendben minősített megállóhelyek túlnyomó többsége egy- és kétlapátos minősítést kapott, hármas minősítés alig van, négyes minősítést pedig eddig még nem adtak ki. Ennek oka, hogy a közvetlen vízparti fejlesztések egyik természetes gátja a folyók időnkénti áradása, az árterekben ezért tiltottak a beruházások. A mentett területeken lévő szálláshelyek viszont sok esetben már nem adják a vízparti szálláshely élményét.
Éppen ezért fontos az aktív és ökoturizmusban részt vevők edukálása, felkészítése a várható körülményekre.
Szemléletformálás a Vízivándor programban
A szemléletformálás jó példája a Bejárható Magyarország program keretében megvalósuló Vízivándor program (http://vizivandor.hu/). Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AOFK) megbízásából a programokat az MKKSZ valósítja meg, évről évre új túraútvonalakkal bővítve a kínálatot.
2021-ben 9 telepített útvonal közül lehetett választani, ahol 153 vízitúrán 4626 tanuló és kísérője vett részt.
A programban részt vevő iskolák pedagógusai 3 napos, a Testnevelési Egyetem által akkreditált vízitúra-vezető, -kísérő képzésen vesznek részt. Eddig közel 600 pedagógus végezte el a képzést. Az elmúlt 5 évben közel 20 000 diák vett részt a programokon.
A tervek szerint, 2022-ben 10 helyszínen 225 túrát szerveznek majd a fiataloknak, amellyel lefedik a hazai vizes kínálat nagy részét a Rábától a Felső-Tiszáig.
A Vízivándor program, a gyalogos és kerékpáros túrák mellett népszerű és kedvelt túramód. A túrákat sok esetben volt sportolók vezetik, vagy helyi vízi túráztatók, de több eseményre is ellátogatnak olimpikonjaink, ezzel is népszerűsítve a vízi túrázást. Az evezési programokat sok esetben gyalogtúrával, turisztikai látványosságok megtekintésével kombinálják. A fiatalok telepített katonai sátrakban vannak elszállásolva, tábori körülmények között ismerik meg az ország vizes helyeit.
Az AOFK legfontosabb feladata a Bejárható Magyarország Program mellett, „hogy összefogja a területen történő beruházásokat, fejlesztéseket, illetve a területtel foglalkozó állami, önkormányzati, civil és üzleti szereplők munkáját." Az így létrejövő hálózat segítségével kíván új turisztikai csomagokat és termékeket kialakítani.
Mivel az Eurovelo kerékpáros útvonalak Magyarországon áthaladó szakaszai a Dunát, Tiszát követik, ahol lehetséges, ott a vízpartokon, gátakon, töltéseken haladnak. Itt egyre nyilvánvalóbb a kétféle túrázási mód összekapcsolása, s a kétféle aktivitás egymást kiegészítő program tud lenni.
Bízunk abban, hogy – látva a cikkben vázolt, szerteágazó és átfogó fejlesztéseket – a hazai turizmus kiszolgálói, a szálláshelyek, vendéglátó egységek, programszervezők is megtalálják a lehetőségeket, kapcsolódási pontokat.
| Forrás: turizmus.com
