2020. szeptember 30., szerda - Jeromos

Turizmus

Itt az új turizmusmentő szakmai javaslatcsomag a Kormány részére

311

A hazai turizmus és rendezvényipar megmentése érdekében, figyelembe véve a már megjelent rendeleteket és a vállalkozások visszajelzéseit, aktualizálta a Kormánynak közösen benyújtott javaslatait az MSZÉSZ, a MUISZ, a MaReSz, a MABEUSZ és a VIMOSZ.

Korábban ebben a cikkben ismertettük azt a szakmai javaslatcsomagot, amelyet az öt turisztikai szakmai szövetség a Kormány gazdaságstabilizáló programcsomagjához állított össze és nyújtott be március 26-án.

Ezt a korábbi javaslatcsomagot aktualizálták az elmúlt napokban, a turisztikai vállalkozásokkal és beszállítóikkal, valamint a szakmai szövetségekkel történt egyeztetések és a már megjelent kormányrendeletek elemzése után, tekintettel a válság várható időtartamára, a jelenlegi és a várható piaci helyzetre – tájékoztatta szerkesztőségünket az öt szakmai szervezet képviseletében a VIMOSZ.

A javaslatok egy része már az előző beadványban is szerepelt, ezeket újfent kihangsúlyozták. A szakmai szervezetek szerint az elhúzódó járványhelyzetben az alábbi intézkedések nyújthatnak valódi segítséget a turisztikai vállalkozások túléléséhez, a munkahelyek megmentéséhez.

(A Kormánynak április 17-én benyújtott aktualizált javaslatcsomagot az alábbiakban változtatás nélkül ismertetjük – a szerk.)

*

1. Az ágazatnak adott járulék és közteher fizetési kedvezmények meghosszabbítása 2021. február 28-ig

A 47/2020. (III.18.) Korm.rendelet jelenleg 4 hónapban (2020. március-június) határozta meg a munkabérekre vonatkozó járulék és közteher fizetési kedvezményeket. Szakmánk egyhangú véleménye az, hogy erre a könnyítésre nem csak a járvány kezdeti szakaszában van szükségünk, hanem a gazdasági újrakezdés és talpra állás időszakában is.

A turizmus csak akkor fog fokozatosan újra indulni, ha a járvány az egész világon igazoltan lecseng és az utazást gátló adminisztratív intézkedések feloldásra kerülnek. Ezt követően megítélésünk szerint mind az egyéni és céges utazások, mind a konferenciák és kongresszusok nagyon lassan fognak felfutni a járvány megfékezése miatt meghozott intézkedések folytán kialakult gazdasági recesszió okán. További bizonytalanságot okoz, hogy a légiközlekedés hogyan és milyen gyorsan tudni rehabilitálódni.

A turizmus újraindulásának időpontját illető bizonytalanság mellett fontos tény, hogy a turizmusban működő gazdasági társaságok a téli hónapokban – többnyire november eleje és március vége között – veszteségesen működnek. A vállalkozásoknak a szezon alatt kell megfelelő tartalékokat képezniük a téli veszteségek áthidalásához, a munkavállalói bérek és járulékok kifizetéséhez, sajnos azonban úgy tűnik, hogy az idei szezonban erre nem lesz lehetőségük.

Kérjük a 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet 4. § 1. pontjában megfogalmazott járulék és adó kedvezmények meghosszabbítását 2021. február 28-ig, a bajba jutott cégek fenntartható működése érdekében.


2. A 61/2020. (III.23.) Korm.rendelet 8. pontjának kiegészítése

– A 61/2020. (III.23.) Korm.rendelet 1.§ 8.pontjának kiegészítését javasoljuk a 7990 és a 7911 TEÁOR számokkal.

Az idegenvezetők többsége és számtalan utazásközvetítő a Katv. hatálya alatt folytatja tevékenységét. Jelenleg semmilyen bevétellel nem rendelkeznek, ezért indokolt támogatásuk.

 

– Járulékcsökkentés kiterjesztése a rendezvény iparág beszállítóira

Köszönjük a rendezvényipar szervezői oldalának TEÁOR számhoz (8230) kötött járulékcsökkentő intézkedéseit. A szakmai szövetség álláspontja szerint az elérni kívánt cél érdekében az intézkedés kiegészítésre szorul, mivel a rendezvényszervező szakma sajátosságából adódóan a szervezői oldal alatt egy komplex, számos cégből álló rendszer dolgozik, több, más iparághoz kapcsolódó TEÁOR számmal (pl. 43, 46, 62, 68, 73, 74, 77, 80, 82), azokból a beszállítókból, akik nélkül nem tudnának megvalósulni a rendezvények.

Közös iparági érdekünk, hogy ezek a cégek se maradjanak ki a járulékcsökkentés lehetőségéből, ugyanis a gazdaság beindulásánál a rendezvényszervezői oldal nélkülük nem fog tudni teljesíteni.

Ezért kérjük, hogy a következő kormányhatározatban az alábbi pótlólagos kitétel szerepeljen:

„A 61/2020 (III.23) Korm.rendelet (10) bekezdésében meghatározott tevékenységi körök és az ezen tevékenységeket végző vállalkozásokkal, mint megrendelőkkel érintett közvetlen beszállítók (szolgáltatók és termékgyártók), amennyiben ez utóbbiak árbevételének legalább 50%-a rendelet (10) bekezdésében meghatározott megrendelőktől származott a 47/2020. (III.18) Kormányrendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban.”

 

– Autóbuszos vállalkozások támogatása

Az elmúlt hetekben súlyos helyzet alakult ki az autóbuszos vállalkozásoknál: a nemzetközi turizmus befagyasztását követően leálltak mind a hazánkba érkező, mind a Magyarországról külföldre induló nemzetközi utazások, majd az iskolai gyermekszállítás és más különjárati szerződéses járatok. Ma ezek a vállalkozások nulla bevétel mellett, a tartalékaikat felélve igyekeznek finanszírozni a működésüket, ideértve a munkavállalóik bérét is.

Autóbuszos vállalkozások nélkül lehetetlen újra indítani a turizmust.

Ezért javasoljuk a 61/2020 (III.23) Korm.rendelet 1.§ 10. pontjának kiegészítését a TEÁOR 4939 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítási tevékenységgel abban az esetben, ha a vállalkozás főtevékenysége tevékenységi engedélyhez kötött.


3. Munkahelyek megőrzése a foglalkoztatás költségeinek támogatásával

A Kormány 105/2020. (IV.10) Korm. rendelete a vészhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló szabályainak szakértőkkel és munkajogászokkal történő áttekintése után, valamint megismerve más ágazatokat képviselő kamarák véleményeit, az alábbi észrevételeket és javaslatokat tesszük.

  • A megjelent rendelet részletszabályainak értelmezése kapcsán a megítélésünk szerint a turizmusban dolgozó vállalkozások egyes vélemények szerint nem lehetnek kedvezményezettjei a megfogalmazott támogatásnak, mert gazdasági aktivitásunk több mint 50%-kal esett vissza a legtöbb esetben nulla szintre. Bár ez így a rendelet szövegéből nem olvasható ki. Szeretnénk kérni egy ágazatunkkal kapcsolatos értelmező egyeztetést mielőtt a kérelmeket tömegesen elutasítják.
  • A rendelkezés ágazatunkban több nagyvállalatot az alkalmazott munkaidőkeretes foglalkoztatás miatt eleve kizár a rendelet hatálya alól.
  • Egyetértünk a más kamarák által is megfogalmazott szakmai észrevételekkel, miszerint a turizmus ágazatban felülreprezentált kis- és középvállalkozások számára igen nagy adminisztrációs terhet és bonyolult folyamatokat jelentene minden egyes munkavállaló munkaszerződésének módosítása és egyénenként történő intézése; ez az igénybevételt gátolja, így rontja a rendelet munkahelyeket megőrző céljának hatékonyságát.

A fentiek figyelembevételével javasoljuk:

  • Rendelet tegye lehetővé azon vállalkozásoknak is a pályázást, akik több mint 50%-ban veszítették el az árbevételüket, gazdasági aktivitásukat. Így a turizmusban dolgozó vállalkozások a fokozatos újra induláskor (reményeink szerint 2020 júliusától) igényelhetnék a támogatást.
  • Legyen mód munkaerő állomány alapján pályázni és ne egyéni munkavállalókra bontott pályázatokkal igénybe venni a támogatást.
  • A munkaerő megtartási állományi kötelezettség csak a támogatott munkaerőre vonatkozzon.
  • Legyen mód a támogatás igénylésére, ha a munkaidőkeretes foglalkoztatás a támogatási időszakra felfüggesztésre került.

Amennyiben a sajtóban használt megnevezéssel a „Kurzarbeit” hazai szabályainak módosítására és a turisztikai vállalkozások munkaerő megtartási támogatására nincs mód a 105/2020. (IV.10) Korm. rendeleten belül, akkor a munkaerő megtartására egyszerűsített bértámogatási rendszer biztosítását javasoljuk: a 47/2020 (III.18.) Korm. rendeletben járulékkedvezménnyel támogatott vállalkozások számára minden munkavállalóra vonatkozóan a minimálbér 70%-áig terjedő három hónapos támogatási összegre történő pályázási lehetőség megteremtésével.

A pályázási időszak május 1-jétől kezdődjék, mert ezzel elkerülhető lesz a kis- és középvállalkozásoknál a tömeges létszámleépítés és lehetővé válik a munkabér költségek kigazdálkodása az állásidőre. Ez az összegszerűség összhangban van a csökkentett munkaidős foglalkoztatás legmagasabban elérhető támogatási összegével, így nem okozna gazdaságpolitikai feszültséget az egyes ágazatok között.


4. A tömeges utazási irodai csődök elkerülése érdekében jogszabály módosítása

 A járvány miatt kialakult helyzetben az utasok egyre növekvő mértékben az utazási irodáknál korábban befizetett előlegeket a vonatkozó 472/2017. (XII.28.) Korm. rendelet értelmében indoklás nélkül visszakérhetik 14 napos fizetési határidővel. Ez a rendelkezés ideális gazdasági körülmények között problémamentesen betartható volt.

Azonban a szolgáltatások közvetlen nyújtói – a külföldi szállásszolgáltatók, légitársaságok, hajótársaságok – a hazájukban megszületett jogszabályok rendelkezéseit kihasználva, vagy a szolgáltatás egy későbbi időpontra történő átfoglalását engedik, vagy névre szóló utazási vouchert adnak. Az utazási irodák által átutalt összegek visszatérítését megtagadják.

Vagyis az utasok jelen helyzetben olyan összegek visszafizetését kérik, amelyekkel az utazási irodák nem rendelkeznek. Érthető módon ez a körülmény az utazási irodák alacsony forgó tőke ellátottsága miatt az irodák tömeges csődjéhez vezethet, melyből egyenesen következik, hogy a befizetett összegeket a fogyasztók nem fogják visszakapni, a pénzüket elvesztik, hiszen a biztosító társaságokkal megkötött vagyoni kauciós szerződések nem nyújtanak teljes körű fedezetet és ilyen mértékű tömeges csődök menedzselésére nincsenek felkészülve, az ellenőrző hatósággal egyetemben.

Az elkerülhetetlen csődök nagyon hosszú elszámolási folyamatot és tömeges lakossági panaszt fognak eredményezni. Az ágazatot nagyon komoly és hosszú távú bizalomvesztés fogja sújtani. A fenti indokok miatt hoztak már más Európai Uniós országok (Franciaország, Olaszország, Görögország, Belgium, Litvánia) hasonló, a piaci anomália hatását csökkentendő intézkedéseket.

Ezért javasoljuk a 472/2017. (XII.28.) Korm.rendelet módosítását, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel a hazai utazási irodák is adhassanak ki vouchert a tömeges utazási irodai csődök elkerülése érdekében.

A jogszabály módosítására vonatkozó részletes szakmai javaslatot az 1. számú melléklet tartalmazza.


5. Beutaztatással foglalkozó utazási irodák kötelező árrés ÁFA alkalmazásának elhalasztása 2022-re

A magyarországi beutaztatással foglalkozó utazási irodák a külföldi megrendelők törölt foglalásai esetében, mindent elkövetnek azért, hogy a foglalások egy későbbi időpontban megvalósuljanak. Sok esetben az alvállalkozókkal, illetve más szolgáltatókkal kötött szerződések alapján már csak kötbér megfizetése mellett tudják a külföldi megrendelők foglalásaikat törölni.

A jelenlegi helyzetben a legjobb megoldás, ha a két fél egyezséget köt egy később felhasználható voucher kiállításáról, azaz a külföldi megrendelők egy későbbi időpontban, a járvány megszűnését követően ugyanolyan feltételekkel igénybe vehetik a korábban megrendelt szolgáltatásokat.

Azonban a 2007. évi CXXVII. törvény XV. fejezet, 206. § (1) c) pontjának változása miatt a szolgáltatások 2021. január 1. napját követően jelentősen megdrágulnak, ami későbbi elszámolási vitákat fog jelenteni a külföldi megrendelő és a magyarországi utazási iroda között. 2021. január 1. után ugyanis megszűnik a fordított ÁFA alapján történő elszámolás lehetősége és bevezetésre kerül a kötelező árrés ÁFA, ami 20%-kal megnöveli a szolgáltatások díját. A legnagyobb eltérést az okozza, hogy árrés ÁFA számítás esetén a szolgáltatásokat ÁFA-val növelve, tehát bruttó módon kell számítani.

A fentiek alapján javasoljuk a kötelező árrés ÁFA bevezetésének elhalasztását egy évvel, 2022-re.


6. 3 évre szóló kamatmentes / kamattámogatott átmeneti hitelkonstrukció

Az utazási irodai és rendezvényszakmai szektor köztudottan az alacsony jövedelmezőségű tevékenységek közé tartoznak. Néhány hónap bevételkiesést követően nehézségbe ütközik a vállalkozások számára a működési költségeik finanszírozása. A sajtóban és korábbi tárgyalásokon elhangzottak szerint nagyon várjuk a rendelkezéseket egy kamatmentes, vagy kamattámogatott hitelkonstrukció biztosításáról.

A hatályba lépés és a folyósítási időket is figyelembe véve, jó esetben is 30 nap lesz, mire új forrásokhoz juthatnak a vállalkozások, ezért figyelembe véve a 2020. március közepétől történt teljes körű leállásokat, nagyon sürgető a rendeletek mielőbbi megjelenése.


7. Korábban megfogalmazott javaslataink

Számos, korábban megfogalmazott javaslatunk részlegesen elfogadásra került, melyért köszönetünket fejezzük ki ágazatunk nevében. Más javaslatainkon túlhaladt az élet, de továbbra is szeretnénk megfontolásra ajánlani a következőket, melyek indoklásait most nem ismételnénk meg:

  • Reprezentációs adó megszüntetése vagy mértékének jelentős csökkentése;
  • A vendéglátásban a helyben készült és elviteles ételek ÁFA tartalom megkülönböztetésének megszüntetése, azaz egységesen 5 % ÁFA és 4%-os turisztikai fejlesztési hozzájárulás kerüljön felszámításra;
  • Rövid távú lakáskiadás újra szabályozása 2020. július 1-jétől.

Ezen javaslatainkkal kapcsolatban még nem kaptunk visszajelzést, mivel ezek részei lehetnének a Kormány által meghirdetett három lépéses akció terv harmadik részének, ezért tisztelettel kérnénk a minél előbbi konzultáció lehetőségét.

Előre is köszönjük támogatását és bízunk a hazai turizmus megmentése érdekében összeállított javaslataink elfogadásában.

Budapest, 2020. április 17.

alair

 

 1. számú melléklet

JAVASLAT

„A Kormány /2020. Korm. rendelete

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet kihirdetését követő 6 hónapig az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 21. § (3) és (4) bekezdés szerinti felmondás esetében az R. 21. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni, amennyiben a szerződés felmondása a koronavírus világjárványra tekintettel került felmondásra és az utazásszervező jogosult az utazási csomag ellenértékeként befizetett teljes díjat visszatérítés helyett voucher formájában megtéríteni az utazó részére, amely a voucher kiállításától számított 1 évig használható fel.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített voucher megfelel a következő feltételeknek:

a) az utazó által már befizetett összeg teljes értékét képviseli;

b) kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat;

c) érvényessége egy év;

d) egyértelműen jelzi, hogy utazási csomag igénybevételére szól;

e) egyértelműen jelzi, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra.

(3) Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában az utazásszervező által a (2) bekezdésnek megfelelően kiállított voucher a vagyoni biztosíték megkötése érdekében kötött biztosítási szerződés szempontjából az utazó által az utazási csomag igénybevételére befizetett előlegnek vagy részvételi díjnak minősül.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés alkalmazandó az R. 9. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén is.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított voucher megfelel a következő feltételeknek:

a) az utazó által már befizetett összeg teljes értékét képviseli;

b) kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat;

c) érvényessége egy év;

d) egyértelműen jelzi, hogy utazási szolgáltatás igénybevételére szól;

e) egyértelműen jelzi, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra

3. § Az utazó nem utasíthatja el az 1.§ (2) bekezdés a)-e) pontoknak, valamint a 2. § (2) bekezdés a)-e) pontoknak megfelelő vouchert.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

 

INDOKLÁS

Az Európai Unióban utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló 2015/2302 uniós irányelv előírásaival összhangban az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 21. §-sa alapján amennyiben az utazásszervezőt elháríthatatlan és rendkívüli körülmények gátolják az utazási csomagra vonatkozó szerződés teljesítésében, a szerződést felmondhatja, s ez esetben az utazásszervező a teljes részvételi díjat köteles visszafizetni 14 napon belül az utazó részére, de további kártérítést az utazó nem kérhet. Amennyiben az utazó felmondása arra tekintettel történik, hogy a Kormány utazásra nem ajánlott országok közé sorolja az érintett célállomást, vagy annak közvetlen környezetét, úgy az utazó szintén jogosult a teljes részvételi díj visszatérítésére legkésőbb 14 napon belül, s további kártérítésre ugyanakkor nem tarthat igényt.

A koronavírus járvány következtében rendkívüli és elháríthatatlan helyzetekkel kell most szembesülniük mind az utazóknak, mind az utazásszervezőknek. Az már bebizonyosodott, hogy a jelenlegi uniós szabályozás, s annak nyomán az egyes tagállamok nemzeti joga nem ilyen súlyos, s soha nem látott széles körű és időben sokáig fennálló krízishelyzetre vonatkozóan írta elő a teljes részvételi díj visszafizetési kötelezettséget az általános vis major helyzetekre egyébként irányadó általános elszámolási kötelezettség helyett.

Azok az elkerülhetetlen szabályozások, melyek most a világjárvány miatt születnek, szigorúan korlátozzák a hétköznapi életet és gyakorlatilag teljesen leállították a turizmust. Rendkívüli jogrendi szabályokat léptettek életbe sok országban, s ezzel az utazási szolgáltatásokat közvetlenül nyújtó szolgáltatókra (pl. légitársaságok, hajótársaságok, buszos vállalkozások, szállodák stb.), illetve a velük szerződéses kapcsolatban álló utazásszervezőkre az általános polgári jogi, kereskedelmi szabályoktól teljesen eltérő, akár országonként is változó jogi előírások vannak most érvényben. A legtöbb szolgáltató a vis major helyzetre hivatkozással szintén nem visszatérítést biztosít, hanem későbbi időpontra történő átfoglalás lehetőségét ajánlja fel a szerződött partnereiknek vagy közvetlenül a fogyasztóknak.

Mindezek alapján gyors megoldásra van szükség a tömeges útvisszamondások miatt. Az utak visszamondása rendkívül nehéz likviditási problémát jelent ugyanis, mely fizetésképtelenséghez vezethet számos utazásszervezőnél már a közeljövőben. Ezzel újabb munkahelyek szűnhetnek meg, s családok megélhetése kerülhet veszélybe.

Az Európai Utazási Irodai Szövetségek Szervezete, az ECTAA is azt javasolja, illetve sürgeti az Európai Unió döntéshozó szerveit, hogy az utazási vállalkozások később felhasználható vouchereket adhassanak az utasoknak a részvételi díj készpénzben történő visszafizetése helyett.

Több tagállam már hasonló rendkívüli jogszabályi beavatkozást hajtott végre, tekintettel a rendkívüli helyzetre, pl. Olaszország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Lengyelország. Várhatóan az Európai Bizottság is kezdeményezni fogja az uniós szintű szabályozástól eltérő rendelkezések átmeneti bevezetését, de ez akár hosszabb folyamat is lehet, s a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is mielőbb meg kell teremteni annak a jogi alapját, hogy az utazásszervezők az azonnali visszafizetések helyett későbbi időpontig felhasználható vouchert ajánlanak fel az utazóknak a lemondott utak esetében.

A voucher az utazásszervező által kiállított nyilatkozat vagy készpénzt helyettesítő eszköz, amely arra vonatkozóan kerül kiállításra, hogy a legközelebbi utazás esetén azt az utazásszervező elfogadja és beszámítja. Ugyanakkor a voucher mögött tényleges út nincs, vagyis utazási csomag érdekében megkötött szerződés sem köthető hozzá. A szabályozás módosítással érintett időszakban felmerülő esetleges utazásszervezőt érintő fizetésképtelenségi helyzet felmerülése esetére szükséges az utazók védelme érdekében annak kimondása, hogy a vagyoni biztosíték kiterjed a voucherre is a vonatkozó, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendeletben rögzítettek mellett.

Ennek megfelelően helyt kell állnia a biztosítótársaságoknak a voucherre kiterjedően is az említett fizetésképtelenségi helyzetben. Ennek érdekében a vouchert és befizetéseket is egy későbbi időpontban teljesítendő szerződéses vállalás díjbefizetésének kell tekinteni, amire vonatkoznak a vagyoni biztosíték szabályai.

A Korm. rendelet II. fejezetében szabályozott, úgynevezett egyelemű utazási szolgáltatásokra (pl. külföldi szálláshely-szolgáltatás nyújtása) vonatkozóan a 9. § szerint szintén azonnali és teljes befizetett részvételi díj visszafizetés jár az utazónak, ha az utazásszervező kénytelen felmondani a szerződést, s arra nem az utazó érdekkörében kerül sor.

A turisztikai szolgáltatók közül már egyre többen alkalmaznak pénzvisszafizetés helyett voucher kiadását későbbi átfoglalási célzattal, (pl. légitárasaságok, szállodák), s emiatt akár egyelemű utazási szolgáltatások esetében is az utazási vállalkozó súlyos fizetésképtelenségéhez vezethet az azonnali visszafizetési kötelezettség. Emiatt ezeknek a szerződéseknek a felmondása esetén is indokolt a voucher bevezetése, ugyanakkor fontos különbség az utazási csomagokhoz képest, hogy a vagyoni kaució ezekre a befizetett összegekre kiadott voucherekre nem nyújt fedezetet.

(Forrás: turizmus.com)

Eseményfigyelő

Szeretné, hogy az Önök híre, eseménye is megjelenjen az Esemény Menedzser portálon? Tartalomszolgáltatásra, online marketingre van szüksége? 

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

További hírek, tippek


 

 


 

Indítsuk újra BETA szerszámokkal!

Hírlevél


   E-mail cím:*  
Név: *  

Időrendben

« Szeptember 2020 »
H K Sze Cs P Szo V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30        

Tartalom galéria

Üzleti kapcsolatok = Befektetés!, 2020. október 6.

Üzleti kapcsolatok = Befektetés!, 2020. október 6.

More details
Harapni való levegő, csodás panoráma: 4 gyönyörű, őszi kirándulóhely Budapesten

Harapni való levegő, csodás panoráma: 4 gyönyörű, őszi kirándulóhely Budapesten

More details
Megnyílt a Nemzeti Múzeum Trianon-kiállítása

Megnyílt a Nemzeti Múzeum Trianon-kiállítása

More details
Óriási tömeg, pazar kínálat a Debreceni Régiségvásárban

Óriási tömeg, pazar kínálat a Debreceni Régiségvásárban

More details
Életműdíjat kap Persányi Miklós, az állatkert nyugalmazott igazgatója

Életműdíjat kap Persányi Miklós, az állatkert nyugalmazott igazgatója

More details
Ősszel is élménydús túrák várnak ránk Magyarországon

Ősszel is élménydús túrák várnak ránk Magyarországon

More details
Újabb magyar divatmárkák mutatkoztak be a milánói divathéten

Újabb magyar divatmárkák mutatkoztak be a milánói divathéten

More details
Idén is lesz Szaunázók Hétvégéje

Idén is lesz Szaunázók Hétvégéje

More details
Föld alatti Budapest

Föld alatti Budapest

More details