A Kádár-korszak semmiképp sem nevezhető Magyarország aranykorának, de a hazai márkák kétségtelenül a legszebb éveiket élték. A rendszerváltás óta több nagy autógyár is felhúzta saját gyáregységét az ország határain belül, de sokkal inkább megdobogtatja a hazai szíveket a Rába, a Pannónia, az Ikarus vagy a Csepel, mint egy Mercedes B-osztály. Számos hazai típus gyökerei külföldre nyúlnak, ez alól a Csepel D-450 sem kivétel, a magyar teherautó osztrák licenc alapján készült.

A gyártási jogokat 1948-ban a Steyrtől vásárolta meg a magyar állam közel 400 ezer dollárért, ami az inflációt figyelembe véve ma 1,5 milliárd forintnak felel meg. A 380-as teherautó mellett az új fejlesztésű örvénykamrás dízelmotort is megkapta a magyar teherautógyár. Az egyezség részeként 10 évig még az osztrákoknál maradt a szabadalom, ezután viszont a jogok teljes egészében magyar tulajdonba kerültek. Az első Csepel 1950-re készült el, a gyártás bő 20 éven át zajlott. Számos felépítménnyel, négy- és hathengeres dízellel, de még benzines blokkal is készült a teherautó-család. A második világháború utáni újjáépítésben jelentős szerepet játszottak a Csepel járművei.

A Közlekedési Múzeum legújabb szerzeménye egy Csepel D-450, ami már tavasszal látható lesz a közönség számára. A típus hiába volt népszerű, szinte az összeset a végkimerülésig használták, így nagyon kevés példány lépett át a 21. századba. A múzeum felújítása keretében számos új kiállítási tárggyal is bővül a látnivalók listája, köztük teherautókkal is, amiből eddig alig akadt a múzeum gyűjteményében.

| Forrás: autonavigator.hu