Regionális kerékpáros fejlesztési stratégián dolgozik a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a főváros jobb kerékpáros elérése érdekében – mondta a BFK vezérigazgatója konferencián szerdán Budapesten.
Vitézy Dávid rámutatott: az agglomeráció népessége rohamosan nő, a budapesti városi térségben lakók száma mintegy 440 ezerrel emelkedhet 2040-ig.
Kiemelte, a stratégia célja, hogy az agglomerációban javuljanak a kerékpározás feltételei: az agglomerációs településen élők kerékpárral biztonságosan meg tudják közelíteni a legközelebbi vasút, hév-, vagy buszállomást. A BFK regionális kerékpáros stratégiája a budapesti agglomerációs vasúti stratégiára épül.
A vezérigazgató kitért arra: a szomszédos települések és a főváros között reális alternatíva a végig biciklin megtett utazás, ezért a stratégiának fontos feladata, hogy az agglomerációs kerékpárút-hálózat is összefüggő rendszert alkosson, és szervesen kapcsolódjon a fővárosi hálózathoz. Az infrastruktúrához tartoznak a tárolás és karbantartás feltételei is.
Ez nemcsak a közlekedési módok közötti kényelmes és könnyű váltást, a fenntarthatóbb közlekedési módok elterjedését, de a klímavédelmi célokat, valamint az aktív és egészséges életmód elterjedését is szolgálja – tette hozzá Vitézi.
A stratégia kiemelkedően fontos eleme a biciklizéssel kapcsolatos szemléletformálás és attitűdváltás elősegítése is.
A vasúti stratégia alapján vannak területek, ahol 6-7-szeres lesz a jövőben az utasszám növekedése, egy reális fejlesztéspolitikával megduplázható a vasúton utazók száma – emelte ki.
A kerékpáros stratégia komplex intézkedéssorozatot foglal magába, több mint 80 településre terjed ki, de nem vonatkozik Budapestre – tette hozzá.
A már meglévő jó példák között kiemelte a Dunakeszi–Budapest kerékpárút kapcsolatát. Közlése szerint a BFK a tervek szerint több ezer kerékpárnak hoz létre tárolót, mintegy 2200 férőhelynyi kerékpártároló (B+R) építésére kötöttek szerződést.
Kelen Csaba a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) igazgatója úgy fogalmazott: az agglomerációban mindössze „nyúlfarknyi” kerékpárhálózat található.
Az egyes településeken belül az ott élők 15 százaléka jut el a munkahelyére kerékpárral, a települések között kerékpárral munkába járók aránya 1,5 százalék. Az agglomeráció és Budapest között pedig mindössze minden ezredik ember jár kerékpárral.
Közlése szerint kerékpárforgalmi kutatást készítenek, amelyben felmérik a kötöttpályás megállóhelyek eléréséhez igénybe vett jelenlegi közlekedési módokat, preferenciákat, a lakossági hajlandóságot a kerékpározásra.
Gertheis Antal, a stratégiát tervező egyik cég, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője elmondta: elkezdődött a helyzetértékelés, a meglévő létesítmények felmérése, a teljes stratégia 2022-ben lesz kész. A fejlesztési irányokról elmondta, azok alkalmazkodnak a már elfogadott megyei, térségi vagy országos tervekhez. A rövidesen nyilvánosan elérhető problématérképhez pedig várják a lakosság észrevételeit.
Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója szerint, ha fenntartható és zöld közlekedésről van szó, akkor a vasút és a kerékpár adott.
Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECT) felmérésében a MÁV-Start a 4. helyezést érte el a kerékpárosbarát közlekedésben. A MÁV saját forrásból 2010-óta 1500 kerékpártárolót épített, ami kevés, többre van szükség – mondta.
Intermodális csomópontok kiépítése jelenleg zajlik országszerte.
Az egyre fokozódó dugók, környezetszennyezés miatt vonzóvá, olcsóvá kell tenni a vasúti közlekedést, a fejlődő infrastruktúra pedig támogatja a kerékpáros vasúti utasok számát.
A Volánbusszal együttműködve is próbálnak kedvezni a kerékpárosoknak – tette hozzá Homolya Róbert.
Az új regionális stratégiáról a BFK és a közbeszerzésen kiválasztott tervezői konzorcium a Magyar Kerékpárosklubbal, helyi civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a közönséggel, a felhasználókkal is folyamatosan egyeztet majd, visszajelzéseiket folyamatosan beépíti a tervekbe.
| Forrás: turizmus.com
