A kormány egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez – fogalmazott közösségi oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter.
„2024 őszétől átalakítjuk a felsőoktatási felvételi rendszert és megszüntetjük a nyelvvizsga-kötelezettséget”
Csák János úgy fogalmazott, hogy a kormány célja, hogy a magyar felsőoktatás Klebelsberg Kunó miniszter által éppen 100 éve megkezdett megújításához hasonlóan versenyképes, a hallgatók sikerességét biztosító legyen. Ennek meghatározó lépése volt, hogy az elmúlt évek eredményes átalakításának köszönhetően mára a hallgatók háromnegyede versenyképesebb és rugalmasabb alapítványi, vagy egyházi fenntartású felsőoktatási intézménybe jár. Az egyetemi autonómia és felelősség további erősítése csak úgy képzelhető el, ha az intézményeknek érdemi ráhatásuk van a hallgatók kiválasztására, felelősséget vállalnak a beiskolázásában, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásában és a minőségi, magyar munkaerőpiacnak megfelelő diplomás végzettség biztosításában. Ez ugyanakkor erősíti az egyéni hallgatói felelősséget is, mivel saját képzési pályájukra, intézményválasztásukra, tanulmányaikra nagyobb hatással bírnak.
- A felsőoktatási intézmény az 500 pontos felvételi rendszeren belül maga dönthet majd 100 pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről, azaz arról, hogy mely esetekben szükséges emelt, vagy középszintű érettségi.
- Fontos azonban, hogy a felvételi rendszer továbbra is megőrzi a központi lebonyolítás transzparenciáját és kiszámíthatóságát!
- Továbbra is hat helyre lehet majd jelentkezni, a 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért.
- A jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett, a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat!
- A változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel.
- A változtatások közös célja az egyetemi autonómia és a hallgatói felelősségvállalás növelése!
„Hiszem, hogy az intézkedések növelik a felsőoktatás minőségét és a hallgatók versenyképességét, hiszen több szabadságot biztosítunk az egyetemeinknek, aminek köszönhetően a hallgatók kiválasztása pontosabbá válik, így hallgatóink nagyobb valószínűséggel kerülnek arra az egyetemre és arra a képzésre, amelyet sikerrel tudnak teljesíteni, majd a továbbiakban a megfelelő nyelvi kompetenciával fognak a munkaerőpiacon részt venni!” – tette hozzá Csák János.
| Forrás: hirado.hu
