A 2022-es lakásépítési adatokra reagált az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), egyben kitért az Európa-szerte tapasztalható „lakhatási krízis” magyar okaira. A szövetség a helyzet elemzése mellett javaslatokat tett a lehetséges megoldásokra is mind a kormányzat, mind az építőipari szereplők számára.
A használatba vett új lakások számának növekedése a vidékre jellemző, a falusi CSOK kedvező hatása és a 2020-2021-ben, az építések indulásakor meglévő kedvezőbb hitel-kamat környezet itt érvényesült jobban – így kommentálta a szakszövetség a tavalyi lakásépítésekről és kiadott építési engedélyekről 2023-ban megjelent legfrissebb adatokat. A korábbi évekhez mérve a kiadott építési engedélyek száma és a megvalósuló lakásszám közötti különbség jelentős növekedése arra utal, hogy a megrendelők előkészítenek, de egyre többen kivárnak. Az oka Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a Magyarországon is jelentkező, Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek „magyaros változata” a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére – tette hozzá, megjegyezve, hogy a drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul.
HA SZIGETELÉS AKKOR NÉZZEN BE HOZZÁNK, vagy várjuk érdeklődését telefonon! Turai fatelep
☎️06 70 77 87 972 vagy 06 70 777 99 82
A lakosság lakáscélú megtakarítása ugyanis nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szüksége. Kétszámjegyű kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható – állapította meg az elnök. Ez is közrejátszott abban, hogy a múlt év második felétől az új építésekkel szemben a felújításokra került a hangsúly, különös tekintettel az energiatakarékosságot szolgáló munkákra. Megállapításuk szerint a kormány fontos intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy 2023-2024-ben a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen, és lendületük ne törjön meg: ide sorolható az új építésű ingatlanok 5 százalékos áfatartalma, a falusi CSOK meghosszabbítása és a Babaváró hitel fenntartása.
Ugyanakkor az ÉVOSZ szerint további intézkedések indokoltak, amelyekhez a szövetség is javaslatokat fogalmazott meg. Mivel Magyarországon 2023-2024-ben elsődlegesen a forráshiány szab korlátot a lakásgazdálkodásnak és nem kapacitáshiány, ezért az ÉVOSZ javaslatai a forrásbővítésére irányulnak a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon egyidejűleg.
HA SZÁMÍT A JÓ ÁR - ameddig a készlet tart! 2. osztályú deszka ideiglenesen készleten a Turai fatelep ráktárkészletén, ?bruttó: 99 000 Ft / m3 ? ☎️06 70 77 87 972 vagy 06 70 777 99 82
Az ÉVOSZ javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást új építésű lakáshoz a munkavállalónak, felújításnál pedig maximum 5 millió forintot.
- Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását.
- A lakásár-családi jövedelem olló erős nyílására tekintettel javasolják az úgynevezett „támogatott nonprofit lakásépítési módszer” bevezetését, amelynek alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítaná le, ezzel biztosítva a lakások alacsonyabb árát.
- Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy a családi otthonteremtési támogatási programok és kedvezményes áfa előírások feltételrendszere legyen hosszabb távon stabilan kiszámítható, és határidők nélküli.
- Végezetül az ÉVOSZ iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását is javasolja és szorgalmazza a kormányzat komplex, hosszú távú lakásgazdálkodási stratégiájának elkészítését.
