Amikor vadbalesetekről olvasunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy velünk ilyesmi sosem fordulhat elő. A rossz hír az, hogy a közúti baleseteket három tényező együttes hatása befolyásolja, az eszköz, a pálya és az ember.
Ráadásul a központi statisztikák alapján, a közúti balesetek 90%-a az „emberi” tényezőre vezethető vissza, így a balesetek megelőzése tekintetében a legfontosabb körülmény a gépjárművezető felkészültsége lehet. Csörgő László, a drivingcamp Hungary vezetéstechnikai trénere segít gyakorlati tanácsokkal.
Egy közúti baleset összetett folyamat eredménye és a gyakorlott gépjárművezetők is ki vannak téve a veszélynek. Nagyon sokszor pont az okozza a baleseteket, hogy a vezetők rutinból közlekednek, nincsenek száz százalékig jelen a közlekedésben. A hirtelen kialakuló vészhelyzetben, mindenki saját aktuális állapota és készség szintje alapján reagál, azonban egy stresszhelyzetben - az esetek nagy százalékában - ez kevésnek bizonyul.
"A vezetéstechnikai képzéseken van mit tennünk, alapstatisztika, hogy résztvevőink 80%-a nem tud helyesen vészfékezni, illetve hatékonyan elvégezni egy kikerülési feladatot. Azonban meggyőződésem, hogy rengeteget tehetünk az egyéni felkészültség területén. A készségek fejleszthetőek" - mondta Csörgő László, a drivingcamp Hungary vezetéstechnikai trénere.
Hol vannak a legveszélyesebb útszakaszok?
Dr. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék / Útökológiai Munkacsoport vezetője elmondta, hol érdemes kiemelten figyelni a volán mögött.
"A gyorsforgalmi utakat, autópályákat, autóutakat ún. védő kerítés határolja. A csomópontok fel- és lehajtó ágainál azonban véget ér a kerítés, és az állatok be tudnak jutni a pályatestre. Saját vizsgálataink is azt mutatták, hogy a vadbejutások 80-90 %-a csomópontoknál történik. Az alsóbbrendű utakat azonban nem határolják védő kerítések. Ráadásul a vadak vonulásuk során keresztezik ezeket az utakat, így megnő a gázolások esélye" - nyilatkozta a szakember.
A vadbalesetek kivédésére leggyakrabban vadsípokat vagy vadriasztóberendezéseket ajánlanak, amely készülékek különböző frekvenciájú hangokat adnak ki, az állatok riasztására. A hang hatására a fák és bokrok közt megbúvó vadak megriadnak és megpróbálnak távolabb kerülni a zaj forrásától.
Speciális eszközökkel is védekezhetünk
"Minden eszköz hasznos, amely szolgálja a biztonságunkat. Legyen szó az autókba épített vezetéstámogató rendszerekről, vagy az utólagosan felszerelhető eszközökről egyaránt. A lényeg, hogy tegyünk meg mindent, amely tőlünk elvárható a balesetek kivédése érdekében" - mondta Csörgő László vezetéstechnikai tréner.
Egy ilyen hatékony eszköz például a Siren7MAX, amely segít felhívni az állatok figyelmét az érkezésünkre egy olyan hanggal, amely nincs jelen a hétköznapi életükben (3 kHz frekvencián szólal meg és 115 dB hangerősséggel dolgozik), ráadásául maga az eszköz egy magyar találmány. Azonban a legfontosabb szabály, hogy felelős, defenzív szemléletű és felkészült gépjárművezető nélkül nincs védelem, bármikor megtörténhet a baj.
"Terepi vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az állatok felfigyeltek a hangra, és egy rövid ideig mozdulatlanul várakoztak. Ha belegondolunk, hogy az állatokkal való ütközések leggyakrabban másodperceken vagy tört másodperceken múlnak, potenciálisan csökkenthetjük a vadgázolásokat, ilyen eszköz használatával. A Siren7MAX előnye még, hogy nem igényel elektromosságot, a mágneses rögzítésének köszönhetően könnyű elhelyezni az autó tetején, motorház tetején, és könnyű eltávolítani is.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy tökéletes biztonság nem létezik. Nincs és nem is lesz olyan eszköz, amely mentesítene a saját felelősségünk alól. Vegyük figyelembe az állatok viselkedését, szokásait is. Szürkülettől-pirkadatig fokozottan figyeljünk az állatokra, főként a szaporodási időszakban. Nagyobb biztonságunk érdekében használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a speciális eszközök biztosítanak.
| Esemény Menedzser
