Európa kulturális és kreatív szektorát a koronavírus-válság jobban sújtotta, mint minden más iparágat, a repülés kivételével – derül ki egy jelentésből, amely jelentős állami és magánberuházásokra szólít fel a hosszú távú, helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében.
A kreatív ágazat – ideértve a tévét, mozit, rádiót, a zenét, a kiadványokat, a videójátékokat, az előadó-művészetet és a képzőművészetet – bevételei tavaly 31,2 százalékkal, megközelítőleg 200 milliárd euróval estek vissza 2019-hez képest. Ez még az európai turizmus 27 százalékos visszaesésénél is drámaibb adat. Csak a légi közlekedési szektor – aminek a bevételei 31,4 százalékkal csökkentek – szenvedett többet.
A kreatíviparon belül a legnagyobb vesztes az előadó-művészet és a zeneipar, bevételeik 90, illetve 76 százalékkal estek vissza – írja a Le Monde. A jelentést, ami a 32 európai alkotói érdekképviseletet tömörítő szervezet megbízásából készült, Jean-Michel Jarre, az elektronikus zene egyik legnagyobb egyénisége mutatta be az Európai Bizottságnak kedden. Az online találkozón részt vett Thierry Breton belső piaci, Nicolas Schmit foglalkoztatási és Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos is. A megbeszélésen arról is szó volt, hogy a 750 milliárd eurós európai helyreállítás terv részeként 15 millárd eurót a remények szerint a kreatíviparnak szánnának.
2019-ben, a világjárvány előtt Európa kulturális és kreatívágazata körülbelül 7,6 millió embert foglalkoztatott, több mint kétszer annyit, mint a telekommunikáció és az autóipar együttesen, és az EU teljes GDP-jének körülbelül 4,4 százalékát tette ki.
„Amit azonban most látunk, az a szó szerint több ezer helyszín bezárásának drámai következménye” – idézte a tanulmány koordinátorát, Marc Lhermitte-et a The Guardian.
A járvány miatti sokkhatás az egész szektorban érezhető. A képzőművészet, a könyvkiadás, a sajtó, a filmgyártás és a televíziózás 20 és 40 százalék közötti visszaesést mutat, egyedül a videójátékok forgalma emelkedett 9 százalékkal.
A digitális fogyasztás növekedése nem kompenzálta az offline eladásokból és az élő eseményekből származó bevételkiesést – mondta Lhermitte. A zeneipar élő eseményekből származó bevételei 35 százalékkal csökkentek, miközben a digitális piacon szerzett bevételek csak 8 százalékkal nőttek. Az európai mozik bevételkiesése pedig 75 százalékos 2019-hez képest.
A 2020-ban beszedett jogdíjak 35 százalékkal csökkentek, ami azt jelenti, hogy számos alkotó jelentős bevételkiesésre számíthat a következő két évben, még akkor is, ha 2021-ben fellendülés lesz – áll a jelentésben.
A nyári fesztiválok lemondása olyan súlyos csapás a fiatal művészek és előadók számára, aminek a következményei évekig érezhetők lesznek.
Ha az élő produkciók és offline események nem indulhatnak be minél előbb, akkor az új projektek befektetései mind elszállhatnak. Ráadásul ha a helyszínek hamarosan újra meg is nyílnának, egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 46 százaléka még hónapokig nem érezné magát fesztelenül egy koncerten, 21 százalék szerint ez a bizonytalanság évekig is eltarthat.
A jelentés ezért felhívja a figyelmet, hogy „az EU és a tagállamok nyújtsanak támogatást, és ösztönözzék a fellendüléséhez szükséges magánbefektetéseket is olyan mértékben, ami tükrözi az iparág súlyát és fontosságát”.
(Forrás: index.hu)
