A glikémiás index (GI) mutatja meg, hogy az adott ételben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel. Minél hamarabb lezajlik a folyamat, annál magasabb ez az érték, és annál jobban megemelkedik a vércukorszint.
A GI szerinti besorolás függ attól, hogy az élelmiszer milyen cukrot, milyen szerkezetű keményítőt, mennyire finomított szénhidrátot tartalmaz, de a tápanyagai, az elkészítési módja és például gyümölcsök esetében az érettségi szintje is befolyásolja.
Alacsony glikémiás indexű szénhidrátok
Az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása összefügg a fogyással, a stabil vércukorszinttel, a 2. típusú cukorbetegség rizikójának csökkenésével. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy a szénhidrát egyáltalán nem egészségtelen, hanem energiával látja el a szervezetet, és támogatja a vérerek működését is. Lehet egy ételnek magas szénhidráttartalma úgy, hogy közben alacsony GI-je, mely érték 0-tól 100-ig terjedő skálán mozog, ahol a 100 a glükóz. Alacsony glikémiás indexűnek az számít, amelyik 55, vagy annál kisebb, közepesek az 56-69 közöttiek, a 70 fölöttiek pedig magasak. Mutatunk pár értékes szénhidrátforrást a Harvard Egyetem ajánlásával, amik hosszan laktatnak, feltöltik az energiaraktárakat, és elnyomják az éhségérzetet.
A B-vitaminokban bővelkedő teljes kiőrlésű zabpehely hasznos energiával látja el a szervezetet. A benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel, emiatt nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést, sokáig laktat. Bogyós gyümölcsökkel, pár szelet almával fogyasztva az egyik legjobb napindító.
A bulgur a fogyókúrázók nagy barátja, hiszen kevés kalória van benne, cserébe bővelkedik az izmokat tápláló fehérjékben és az emésztést segítő rostokban. Sokoldalúan beépíthető az étrendbe, akár salátaként, ilyen a tabulé, vagy köret gyanánt.
Azok a kenyerek, amik több mint 50%-ban teljes kiőrlésű lisztből készültek, szintén az alacsony glikémiás indexű ételek közé tartoznak. Kalória tekintetében nem különbözik sokban a fehér kenyértől, így naponta 1-2 szeletnél többet nem javasolt fogyasztani belőle.
A több mint 70%-os kakaótartalmú étcsokoládéból is lehet fogyasztani pár kockával, nem fogja túlzottan megdobni a vércukorszintet. Egy 2017-es kutatás szerint növeli az inzulinérzékenységet, így redukálja a vércukorszintet, és gátolja a szervezet zsírraktározását. Emellett csökkenti az éhséget, és hangulatjavító hatása is ismert.
A reggeli kukoricapehely helyett érdemes inkább búza- vagy zabkorpát keverni a tejbe vagy joghurtba, magas rosttartalmukkal segítik az emésztést, hosszan laktatnak, és délig tartó lendületet adnak.
A fehér rizs a magas glikémiás indexű ételek közé tartozik, szerencsére basmati, vagy akár barna rizzsel is lehet helyettesíteni, amiknek már jóval alacsonyabb ez az értéke. A barna rizs bővelkedik ásványi anyagokban, kiemelkedő az anyagcsere-serkentő mangántartalma, és igazi rostforrás.
Az alacsony kalóriatartalmú csicseriborsó rostokban, fehérjében, magnéziumban, káliumban és folsavban gazdag, elfogyasztása hosszan tartó teltségérzetet okoz, és csökkenti az étvágyat is. Változatosan beépíthető a napi menübe.
A bab szintén tele van lassan felszívódó szénhidráttal, így hosszan eltelít, magas fehérjetartalma építi, táplálja az izmokat. Behűtve fogyasztva megnő a rezisztenskeményítő-tartalma, mely elősegíti a zsírégetést. Az olcsó hüvelyes zöldséget változatos formában be lehet iktatni az étrendbe.
| Forrás: femina.hu
