Miben neveljünk palántát?

Kétségtelenül az egyik legkedveltebb palántanevelési mód manapság a tojástartóban vagy magában a tojáshéjban való nevelés. Viszont a probléma ezekkel a megoldásokkal az, hogy a papír sok esetben kezelhetetlen (szétázik, szétmállik) és nehezen is szárad, vagyis teret enged a gombás fertőzéseknek is pillanatok alatt. Ettől függetlenül jó zerowaste kísérlet, de nagyobb mennyiségben ne álljunk neki így palántát nevelni.

A magvetésnél akkor leszünk igazán sikeresek, ha olyan körülmények között végezzük, ahol legalább a kiindulásnál tudjuk biztosítani a növényvédelmi tényezőket is.

Egy balkonláda, nagyobb cserepek, szaporítótálca kiválóan alkalmas rá. A kis cseperedő növényeknek szükséges a megfelelő talajmélység is ahhoz, hogy a gyökereik egészségesen tudjanak fejlődni, amit egy tojástartóban nehezebben lehet megoldani.

A palántadőlés is a legtöbbször akkor jelentkezik, amikor a talajfelszín nem tud megfelelő módon megszáradni. Ez egy jó magvetéshez használt közegnél és tálcánál ritkábban fordul elő.

Talajkeverék és fertőzöttség

A magvetés másik gyakori hibája, hogy sokan mindenféle kerti talajkeverékeket állítanak elő és abba vetnek. A komposztban számos olyan kártevő és kórokozó van áttelelve, ami szinte csak arra vár, hogy újra munkába lendülhessen. Erre egy köztes megoldás, amikor konyhai sütőben átforrósítják a talajt, majd hagyják kihűlni és ezzel egyidejűen fertőtlenítés meg is oldott.

A palántanevelő keverékek az esetek nagy többségében már fertőtlenített és kórokozóktól és kártevőktől mentes. A fertőtlenítésnél viszont ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra! Ezek a fertőtlenítő folyamatok sokszor hőkezelést jelentenek.

Megfelelő mag és minőség

A házikertben gyakran évről-évre visszagyűjtjük a magokat. Megszedjük a szép és nagy virágfejekből, a legszebbnek ítélt paprikából vagy paradicsomból. A fémzárolt vetőmagoknál fontos szempont a minőség és a mag egészsége is, amit házikertben ritkán tudunk mi magunk leellenőrizni. Mindig csak egészséges vetőmagot vessünk újra, ami a megszedés után a magvetésig helyesen volt tárolva.

Fénymennyiség

A lakásan való palántanevelésnél gyakori probléma, hogy a palánták a szoba melegében hamar növekedésnek indulnak, de ehhez kevés a fény általában. A nyári melegérzethez párosul egy téli borongós fénymennyiség és a palánták elindulnak az ablak felé, fény felé. A száruk általában elvékonyodik és felnyurgul az egész palánta. A palántadőlés esetében ez is közrejátszó tényező. Az egészségesen fejlődő palánta ízközei szabályosak, a szár nem vékony, hanem erőteljes. Ezt téli időszakban plusz megvilágítással érdemes pótolni.

Túl hideg a víz?

Ahogy egy kisbabát sem sokkolunk le pár hetesen jégkrémmel, úgy egy friss palántát vagy csíranövényt sem fagyasztunk le hideg csapvízzel. Bár túl szélsőségesnek tűnik a példa, de egy csíranövény pontosan annyira érzékeny a váratlan hőmérsékletváltozásokra és a hideg öntözővíztől megfázhatnak a gyökérkezdemények. Ha a kannába a vizet este levesszük és hagyjuk szobamelegre átmelegedni és csak reggel öntözünk, akkor ezzel tesszük a legjobbat kis növendékeink számára.

(Forrás: agroforum.hu)