Évekkel ezelőtt elkezdték írni a múzeum történészei annak az életmódtörténeti állandó kiállításnak a forgatókönyvét, amelyet a hétvégén tárunk a nagyközönség elé. Az Elődeink élete című kiállításon kronologikus sorrendben mutatjuk be Zalaegerszeg hajdani és mai polgárainak évszázadokon átnyúló történetét, különös tekintettel az életmódjukra, a mindennapjaikra, a viseletükre, a munkájukra és a mindenkori szórakozási lehetőségeikre.A kiállításon életre kel egy egerszegi házaspár, ők kalauzolják végig a látogatót korszakról korszakra. A középkori mezővárosban földművesként jelennek meg, a török időkben végvári katonaként küzd a férfi, a 18. században egy céhes iparos életébe pillanthatunk be, a 19. századi reformkorban városi köznemesként tevékenykedik, a dualizmus korában urbánus értelmiségiként, a 20. századi Horthy-korszakban pedig hivatalnokként dolgozik Egerszegi Mihály. A Kádár-korszakban, amikor a város hatvanezer lakosúvá terebélyesedett, egy közeli faluból a városba költözött gyári munkásként igyekszik boldogulni a házaspár. Közben megidézzük az egyes korszakok miliőjét, lakásviszonyait, a divat, a munka világát, a közösségi életet és a szórakozás lehetőségeit. Így nemcsak az adott időszak zalaegerszegi polgárainak az élete rajzolódik ki, hanem a város társadalmi viszonyainak, városképének, közösségi tereinek fejlődése és változása is.

A klasszikus szépség mestere című Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész tárlata két éven át - a múzeumi felújítás ideje alatt - vándorkiállításon vett részt, a Dunántúl egy részét bejárták az alkotások. Láthatta a közönség Veszprémben, Sárváron, Sopronban és Szekszárdon. Kisfaludi - a Zala megyei Alsórajk szülöttje - a fiatalkori szecessziós és progresszív próbálkozásoktól eltekintve egész életében a klasszikus, akadémikus stílusirányzatot követte. Ha első hallásra nem ugrik be egy alkotása sem az olvasó emlékezetébe, csak annyit súgunk, hogy Gellért-hegy, Szabadságszobor.

Németh János Kossuth-díjas keramikusművészt mindenki ismeri Zalaegerszegen. Barátságos jelleme, művészi életútja, családi köteléke, híresen legendás történetei miatt is közkedvelt művésze a városnak. Szobrainak, reliefjeinek elemeit ugyanúgy fazekaskorongon készíti, ahogy táljait, korsóit és bográcsait. Az agyag életre álmodója című kiállításon legszebb és legkifejezőbb alkotásait mutatjuk be a közönségnek. Művein megjelennek a göcseji táj jellegzetes motívumai, a környező falvak lakói, és velük jól megférve az ő misztikus képzeletüket benépesítő szimbolikus figurák is.

Amikor a kiállítás előkészítését még Fekete György belsőépítész-iparművésszel közösen elkezdtük, nem gondoltunk arra, hogy mire a bemutató megnyílik, már emlékkiállításként kell beszélnünk róla. Úgy képzelte el, hogy Az elhivatottság mozaikjai című tárlat magját a 2010 után készült, általa „mozaikoknak” mondott alkotásai fogják képezni. Az állandó kiállítását ő maga kívánta berendezni, végül ezt a munkát nélküle kellett megoldanunk. Alkotásai aprólékossággal és türelemmel, fából készültek, kézműves módszerrel, ugyanakkor a különböző applikált alkotórészeiknek köszönhetően a tárgykollázs meghatározás is illik rájuk. Mondanivalójuk hihetetlenül gazdag, rengeteg utalást, ötletet és élettapasztalatot hordoznak, amely mögött határozottan kirajzolódik a művész keresztény és patrióta elkötelezettsége és felelősségtudata.

A négy állandó kiállítást egy bónusz tárlattal egészítjük ki. Bicskei József fotográfus kollégánk kedveli a különleges napszakokat és a fények játékát. Fényképezőgépét megragadva a hajnali órákban és napnyugta idején Zalaegerszeg épített örökségét fotózta meg olyan perspektívából, ahogyan eddig kevesen láthattuk az épületeket és a szobrokat. Fényjáték címmel az ő kiállítását is megtekintheti a közönség a múzeum folyosógalériáján.

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum a nyitóhétvégén térzenével, tárlatvezetésekkel, gyerekprogramokkal és fotóhelyszínekkel várja a közönséget. Az intézmény mindkét nap, szombaton és vasárnap 10.00-18.00 óra között fogadja a látogatókat.

| Forrás: magyarmuzeumok.hu