A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtárában többezer folyóméternyi szabadalmi leírás, iparjogvédelmi dokumentum található, amely a szervezet 1896-os megalapítása óta folyamatosan gyarapszik. Ebben a történelmi jelentőségű gyűjteményben számtalan hölgyekhez köthető találmány újítás is van. Braun Paula zongoraművész például 1916-ban a zongoristák számára kifejlesztett ujjtorna készülékre, 1934-ben pedig billentyűs hangszerekhez épített kisegítő billentyűzetre nyújtott be szabadalmi igényt. A neves író, Karinthy Frigyes testvére, az egyébként fordítóként tevékenykedő Emmi a kicserélhető fejű harisnyát szabadalmaztatta 1932-ben. Freyberger Klára pedig a tomboló II. világháború, így az elsötétítések időszakában jutott arra az elhatározásra, hogy kifejleszti a belső megvilágítással rendelkező kézitáskát.
Telkes Mária az Egyesült Államokban futott be komoly tudományos karriert a 20. század közepén: nevéhez köthető több, napenergia hasznosításával kapcsolatos szabadalom is, például egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés. Ráadásul a napenergiával működő, hordozható sütőlapot Amerikában ma is Telkes-sütőként, a passzív házakat Telkes-házként szokták emlegetni.
Szintén nemzetközi szinten ért el áttörő eredményeket Karikó Katalin kutatóbiológus, hiszen az általa kidolgozott technológián alapulnak azok a legújabb generációs, mRNS alapú vakcinakészítmények (például Pfizer vakcina), amelyek hatékony eszközt jelentenek a koronavírus világjárvány megfékezésében. Ugyanígy a koronavírus kapcsán lehet jelentős Fekete Andrea gyermekgyógyász Sigma-1 receptor serkentésére vonatkozó szabadalmaztatott találmánya, amely a megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás és szöveti hegesedés kezelésében hozhat áttörést. A két említett hölgy sikeres kutatói és szellemitulajdon-védelmi tevékenységéért kapta meg 2021-ben az SZTNH Jedlik Ányos-díját.
Bizonyított tény, hogy a nők foglalkoztatásának ösztönzése az innovációban és a szellemi tulajdonjogi területeken számos előnnyel jár. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett. A hölgyek ebben az időszakban főleg a biotechnológia, a gyógyszeripar, az élelmiszerkémia, a biológiai anyagok elemzése és a szerves kémia területén alkottak kimagaslót.
A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, s ezekből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki. A magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék). A magyar feltaláló hölgyek körében a szakterületek közül a mikrostrukturális, a biotechnológia és a szerves kémia voltak a legnépszerűbbek.
| Forrás: trendfm.hu
