Vitézy Dávid rámutatott: az agglomeráció népessége rohamosan nő, a budapesti városi térségben lakók száma mintegy 440 ezerrel emelkedhet 2040-ig.

Kiemelte, a stratégia célja, hogy az agglomerációban javuljanak a kerékpározás feltételei: az agglomerációs településen élők kerékpárral biztonságosan meg tudják közelíteni a legközelebbi vasút, hév-, vagy buszállomást. A BFK regionális kerékpáros stratégiája a budapesti agglomerációs vasúti stratégiára épül.

A vezérigazgató kitért arra: a szomszédos települések és a főváros között reális alternatíva a végig biciklin megtett utazás, ezért a stratégiának fontos feladata, hogy az agglomerációs kerékpárút-hálózat is összefüggő rendszert alkosson, és szervesen kapcsolódjon a fővárosi hálózathoz. Az infrastruktúrához tartoznak a tárolás és karbantartás feltételei is.

Ez nemcsak a közlekedési módok közötti kényelmes és könnyű váltást, a fenntarthatóbb közlekedési módok elterjedését, de a klímavédelmi célokat, valamint az aktív és egészséges életmód elterjedését is szolgálja – tette hozzá Vitézi.

A stratégia kiemelkedően fontos eleme a biciklizéssel kapcsolatos szemléletformálás és attitűdváltás elősegítése is.

A vasúti stratégia alapján vannak területek, ahol 6-7-szeres lesz a jövőben az utasszám növekedése, egy reális fejlesztéspolitikával megduplázható a vasúton utazók száma – emelte ki.

A kerékpáros stratégia komplex intézkedéssorozatot foglal magába, több mint 80 településre terjed ki, de nem vonatkozik Budapestre – tette hozzá.

A már meglévő jó példák között kiemelte a Dunakeszi–Budapest kerékpárút kapcsolatát. Közlése szerint a BFK a tervek szerint több ezer kerékpárnak hoz létre tárolót, mintegy 2200 férőhelynyi kerékpártároló (B+R) építésére kötöttek szerződést.

Kelen Csaba a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) igazgatója úgy fogalmazott: az agglomerációban mindössze „nyúlfarknyi” kerékpárhálózat található.

Az egyes településeken belül az ott élők 15 százaléka jut el a munkahelyére kerékpárral, a települések között kerékpárral munkába járók aránya 1,5 százalék. Az agglomeráció és Budapest között pedig mindössze minden ezredik ember jár kerékpárral.

Közlése szerint kerékpárforgalmi kutatást készítenek, amelyben felmérik a kötöttpályás megállóhelyek eléréséhez igénybe vett jelenlegi közlekedési módokat, preferenciákat, a lakossági hajlandóságot a kerékpározásra.

Gertheis Antal, a stratégiát tervező egyik cég, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője elmondta: elkezdődött a helyzetértékelés, a meglévő létesítmények felmérése, a teljes stratégia 2022-ben lesz kész. A fejlesztési irányokról elmondta, azok alkalmazkodnak a már elfogadott megyei, térségi vagy országos tervekhez. A rövidesen nyilvánosan elérhető problématérképhez pedig várják a lakosság észrevételeit.

Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója szerint, ha fenntartható és zöld közlekedésről van szó, akkor a vasút és a kerékpár adott.

Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECT) felmérésében a MÁV-Start a 4. helyezést érte el a kerékpárosbarát közlekedésben. A MÁV saját forrásból 2010-óta 1500 kerékpártárolót épített, ami kevés, többre van szükség – mondta.

Intermodális csomópontok kiépítése jelenleg zajlik országszerte.

Az egyre fokozódó dugók, környezetszennyezés miatt vonzóvá, olcsóvá kell tenni a vasúti közlekedést, a fejlődő infrastruktúra pedig támogatja a kerékpáros vasúti utasok számát.

A Volánbusszal együttműködve is próbálnak kedvezni a kerékpárosoknak – tette hozzá Homolya Róbert.

Az új regionális stratégiáról a BFK és a közbeszerzésen kiválasztott tervezői konzorcium a Magyar Kerékpárosklubbal, helyi civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a közönséggel, a felhasználókkal is folyamatosan egyeztet majd, visszajelzéseiket folyamatosan beépíti a tervekbe.

| Forrás: turizmus.com