2021. január 26., kedd - Vanda

Hírek, elemzések

Baán László: a műtárgyakat az emberek mégiscsak élőben szeretnék látni

96

A kulturális intézmények számára 2020 katasztrofális év volt, de nyártól minden visszaállhat a normális kerékvágásba – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Nemzeti Galéria főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorban.

A Liget Budapest-projekt miniszteri biztosa beszélt a három felfüggesztett városligeti építkezés sorsáról, a Biodóm jövőjéről és arról is, hogy a főváros egyetlen döntéssel kitilthatná az M3-as autópálya forgalmát a ligeti Kós Károly sétányról.

A múzeumok tavasszal bezárni kényszerültek, aztán jött egy kis fellélegzés, de ősztől újfent zárlat van. Elmaradt látogatók, elmaradt kiállítások és nyilván mindezzel párhuzamosan elmaradt bevételek. Elveszett év 2020?

Vagy legalábbis töredékes év, hiszen amikor az év elején bezárni kényszerültünk, törölni kellett két nagy tervezett kiállításunkat, az angol preraffaelita mozgalmat bemutató tárlatunkat, és ősszel pedig egy nagy Cèzanne-kiállítást. Egyelőre úgy tűnik, hogy sikerült mind a kettőt 2021-re áttenni. Ez igaz egyelőre a nagy egyiptomi tárlatra is, amelyik egy fáraósír megtalálásának, felfedezésének körülményeit mutatja be. Ezt is ősszel tervezzük megnyitni. Úgy számolunk, ahogy most szinte mindenki a világon, hogy tavaszra, nyárra talán normalizálódik a helyzet a vakcinának köszönhetően, de most már az ember semmit nem mert biztosra mondani.

Nyilván a járványhelyzettől függ az is, hogy egyáltalán a múzeum kinyitja-e a kapuit.

Ha az oltások széleskörűen elkezdődnek, akkor valószínűleg elér egy olyan védettségi szintet az átoltottság, hogy újranyithatnak a kulturális intézmények is. Én ezt most valamikor március, talán április magasságára prognosztizálom.

Hogyan lehet egyáltalán egyeztetni, tervezni a következő időszakra?

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a múzeumok zárva vannak, hanem a műtárgykölcsönzés is problematikus, hiszen ahhoz, hogy egy műtárgy elinduljon, restaurátori vizsgálaton kell átesnie. Számos múzeum ténylegesen zárva van, home office-ben dolgoznak szerte a világban, tehát ezek a vizsgálatok sem végezhetők el. Leállt a műtárgykölcsönzés, de most mindenki úgy prognosztizálja, hogy tavasztól, nyártól visszatérhetünk a normális kerékvágásba. Egyébként az újranyitás is siralmas képet mutatott, hiszen tekintettel arra, hogy az idegenforgalom nem igazán indult be, a világ nagy múzeumaiban, és hál’ istennek mi is most már az európai élvonalba tartozunk, 5-10 százalékosra esett vissza a látogatottság. Nyáron, amikor volt egy időszak, amikor lehetett utazni, elvittem a nagyfiamat a Louvre-ba, és a Mona Lisához például nem kellett sorba állni. Aki most ment múzeumba, az biztos, hogy sokkal tágasabb körülményekkel találkozott, de az intézmények számára ez mindenképpen katasztrofális év volt, költségvetési szempontból is.

Azok a múzeumok lehetnek a legnehezebb helyzetben, ahol jellemzően nagyon sok a külföldi látogató. A Szépművészeti is ide sorolható?

Így van, a nagy európai múzeumok látogatóinak jellemzően fele vagy akár még nagyobb hányada is külföldi, hiszen a múzeumok állandó kiállításait a hazai látogatók általában egyszer vagy kétszer nézik meg, ezért mindig az időszakik vonzzák vissza az embereket például a Szépművészetibe is. A külföldi látogatók mellett a járvány fenyegetésében az idősebb látogatók száma is visszaesett, és a szervezett iskolai látogatások száma is töredékére zuhant. Most ezt az átmeneti időszakot kell mindenkinek átvészelnie. A Szépművészeti is nagyon sok új online terméket, ötletet valósított meg. Például most már van online tárlatvezetés, tehát digitális platformon, kisebb csoportban lehet körbejárni műtárgyakat vagy múzeumi egységeket, de azért a múzeumnak mégiscsak az a sajátossága, hogy az emberek élőben szeretnék látni. Online módon eddig is egy adott festményhez már sokkal közelebb lehet férni, mégis az emberek a múzeumban az eredeti műtárggyal akarnak találkozni.

A találkozás élménye marad el, hogy ott állunk az Uffiziban egy Botticelli-kép előtt vagy a Nemzeti Galériában egy Csontváry-kép előtt?

Pontosan, és ez nem pótolható. A múzeumlátogatások száma semmilyen módon nem csökkent korábban a digitális tartalmak mind gazdagabbá válásával, meg vagyok győződve, hogy továbbra is kiegészítő platform marad a digitális tér. Nem pótolható az az élmény, ami helyben adott. Készülünk az újranyitásra, és nemcsak ’21-re, hanem ’22-re is, amikor egy Bosch- és egy El Greco-kiállítással is várjuk a közönséget, és minden remény szerint ’21 második felétől ismét normális ütemrend szerint nyithatunk.

A korábbi tervek között szerepelt egy Szinyei Merse életmű-kiállítás is, hiszen a halálának a 100. évfordulója volt 2020-ban. Szerepel ez még a tervek között?

Ezt is kényszerűen át kellett tennünk, de mindenképpen megvalósítjuk. Igyekszünk külföldi példákkal, analógiákkal gazdagítani ezt az életmű-kiállítást. Eleve nagyon régen, három évtizede volt az utolsó nagy átfogó kiállítás, ez mindenképpen egy reveláció lesz és nagyon látogatott kiállítás lesz, még ha egy évvel el is kellett halasztanunk.

A digitális tartalmakból átvihető valami a járvány utáni békeidőszakra is?

Minden bizonnyal, hiszen nagyon sok iskolai tartalmat is létrehoztunk, ami az oktatásban nagyon jól használható. De azért az a remény, hogy egy ilyen iskolai óra után ez kedvet ad a múzeumba járáshoz, tehát nem a múzeumba járás helyett jön létre egy-egy ilyen óra, hanem pont azért, hogy előkészítsen egy múzeumlátogatást.

Volt kifejezetten olyan digitális tárlat, amit ehhez az online térhez igazítva hoztak létre?

Igen, természetesen. Ezt is persze részben kényszerből, hiszen például a trianoni békediktátum 100. évfordulójára létrejött egy a Kárpát-medence, az egykori Magyarország tájait bemutató tárlat, azt kimondottan már a digitális térre hoztuk létre, vagy például nemrég készült el sok évtizedes munka után a kisszebeni főoltár teljes restaurálása. Fantasztikus munka, ez a középkori Magyarország egyik legnagyobb, legszebb és legfontosabb oltára volt, és a digitális tartalmak előnye, hogy olyan információkkal tudtuk ellátni, például a restaurálás folyamatának a bemutatásával, amely nem helyezhető mellé egy múzeumi látogatásnak, ugyanakkor nagyon izgalmas történeti adalékokat tudtunk hozzátenni a képi világhoz, amelynek azért az élvezetéhez mindenképpen el kell majd jönni a Nemzeti Galériába.

A kényszerű zárva tartás komoly bevételkiesést is jelentett a múzeumok és a kulturális intézmények számára. Kapott anyagi, pénzbeli segítséget a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria is?

Igen, az állam a nagy nemzeti közintézményeket támogatta, azt kell mondanom, hogy nem kerültünk rossz helyzetbe, nem is tudtunk volna enélkül létezni. Nekünk éves szinten több mint egymilliárdos bevételünk van, ennek a 90 százaléka kiesett, és ezt az állam kompenzálta. Nem kényszerültünk olyan intézkedésre, mint például számos nyugat-európai múzeum, ahol jelentős elbocsátások voltak. A kollégáknak meg tudtuk találni azt a munkát, készülve a jövőre, amelyek amúgy is szükséges és szükségszerű. Most például nagy költözésben is vagyunk, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba. Ennek az előkészítésében a stáb nagy része részt vesz.

December elején Korniss Péter fotóművész életművét átfogó archívumát a Szépművészeti Múzeumnak adományozta. Mintegy 34 ezer felvételt tartalmazó anyagról van szó, azért ez nem akármilyen ajándék egy múzeumnak.

Két kiváló művészóriásunktól, Lakner Lászlótól és Korniss Pétertől kaptunk olyan ajándékot, amely hosszú távon gazdagítja a múzeumot és a nagy nemzeti közgyűjteményünket. Korniss Péter adománya azért is rendkívül különleges, mert nem egyszerűen megkaptunk harmincezer felvételt, amit aztán majd valamilyen módon meg kell próbálni kutatóknak rendszerezni, hanem a művész maga pontosan ellátott adatokkal minden egyes felvételt, hol, mikor készült, ki látható rajta. Az ilyen rendszerezett, egységes életművi anyag nagyon ritka a művészettörténetben, egy óriási kincs, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve Korniss Péter életművének egésze alaposan kutatható lesz a jövő számára, és ezt a Szépművészeti Múzeum új kutatóintézetében, a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetben fogjuk elhelyezni és tesszük kutathatóvá.

Azért kiállításra is kerül ebből a gyűjteményből?

Mi nem műtárgyakat kaptunk, ez egy archívum, egy kutatási anyag, amely a műtárgyaknak az előképét tartalmazza.

Kiírnak egy novellapályázatot is Korniss Péter műveihez kapcsolódóan. Ismét olyasfajta társművészeti kapcsolódás lehet, mint a Textúra-programok?

Korniss Péter életműve egy rendkívül beszédes életmű, hiszen olyan életeket, életutakat, sorsokat ragad meg az ő művészete az eltűnő paraszti világból, Erdélyből vagy akár az ingázó munkások életéről, amelyek szinte betű után kiáltanak. Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű inspirációs anyag lesz a majdani pályázók számára, és nagyon sikeres találkozása lesz a különböző művészeti ágaknak ez a pályázat.

Ejtsünk szót a Szépművészeti Múzeumnak adományozott másik gyűjteményről is!

Lakner László Berlinben élő kortárs művészünk, akinek már volt egy jelentősebb anyaga a Szépművészeti Múzeumban, és ő most több mint negyven művet ajánlott fel ajándékként számunkra, amelynek több mint félmilliárd forint lenne a műkincspiaci értéke, az egyik legdrágább élő kortárs művészünkről van szó. Azért fontos és különleges ez az adomány, mert a nálunk lévő anyaggal együtt az elkövetkezendő években bármikor tudunk akár idehaza, akár külföldön nagy átfogó Lakner László életmű-kiállítást bemutatni.

Megkezdte működését az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ a Városligethez közeli Szabolcs utcában az egykori kórházi pavilonok helyén. Mi minden zajlik majd ott?

Egy évszázados adósságot pótolt ez a fejlesztést a Liget Budapest-projekt keretében. Egy olyan múzeumi háttérintézmény épült föl, raktározási és restaurálási központ, amelyhez hasonló kvalitású, nagyságú intézménye Európában csak a British Museumnak és az Ermitázsnak van. Több mint háromszázezer műtárgyat fog tárolni a Szépművészeti, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből abszolút biztonságos körülmények között. Nem egyszerűen előreléptünk, hanem rögtön az európai élvonal elejére ugrottunk ezzel a fejlesztéssel. A restaurátorok már beköltöztek, zajlik számos műtárgy restaurálása, például a Szinyei-kiállításra több műtárgyat készítünk elő. Elindult a költözés is, ami egyébként több évig fog tartani, hiszen 300 ezer műtárgynak a becsomagolása, átszállítása, kicsomagolása, elhelyezése rendkívül aprólékos és nagy odafigyelést igénylő feladat.

Ez egyúttal egy dokumentálás, állapotfelmérés is ilyenkor?

Igen, ez a hihetetlen felelősséggel járó munka egy fantasztikus lehetőség, hiszen arra még nem volt példa, hogy az összes műtárgyat egyszer kézbe kelljen venni, és ha már kézbe kell venni, akkor meg lehet és meg is kell csinálni az állapotfelmérését, a szükséges alapadatokkal való ellátását. Olyan tudás jött létre a raktári tárgyakról, ami korábban nem volt meg, vagy csak töredékesen. Ez a költözés minden szempontból jobb helyzetbe hozza ezt az óriási műkincsanyagot, ráadásul, noha rendkívüli biztonsági körülmények között őrzött, százmilliárdos nagyságrendű értékegyüttesről beszélünk, időről időre lesz majd bepillantási lehetőség a restaurátorműhelyekbe, lesznek olyan látványraktárak, amelyek látogathatók lesznek.

Az eddigi raktározási, tárolási körülmények akár veszélyt is jelenthettek műtárgyakra?

Bizony, ez így van. Hosszú távon olyan veszélyeztetettségnek volt kitéve a műtárgyállomány, amely évtizedek óta megoldásért kiáltott. A nemzeti örökségnek egy jelentős szeletét sikerült most sokkal jobb körülmények közé helyezni.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ is a Liget-projekt részeként valósult meg. Hol tart most a projekt és várhatóan mikor lehet majd azt mondani, hogy befejeztük, készen vagyunk?

Mindenképpen említést kell tenni három olyan projektelemről, amelyik a fővárossal való egyet nem értés okán egyelőre standby állapotban van: az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza a volt Közlekedési Múzeum helyén és a Városligeti Színház. Ha ezt a három épületet zárójelbe tesszük, akkor összességében már több mint a felénél tartunk. Elkészült a Szépművészeti felújítása, az Országos Múzeumi és Raktározási Központ, a Millennium Háza, már a gépészeti, szerelési munkák zajlanak a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum esetében is, és 2021 végére mind a két épület elkészül. Ott a múzeumi mélygarázs, amelyik egészen egyedi az egész világon. Valahol találóan úgy mutatták be, hogy magas művészet a mélygarázsban: a kortárs nagyjaink egy-egy művel jelzik az egyes emeleteket és szekciókat, gyakorlatilag egy múzeumi kiállítás költözik tárgyfeliratokkal magyarul, angolul egy mélygarázsba, ilyen sehol a világon nincsen.

Felvezető hangulatot ad majd a múzeumlátogatáshoz?

Így van, hiszen ne felejtsük el, határos lesz szinte a Néprajzi Múzeummal, mert reményeink szerint azért előbb-utóbb lesz a főváros és a kormány között megállapodás, amely lehetővé teszi az új Nemzeti Galéria megépítését is. Nagyon jól használható mélygarázs jött létre, ahol a környéken lakóknak számos kedvezményt biztosítunk. A Liget autómentesítése szempontjából nagyon fontos volt, hogy a korábbi felszíni parkolás helyett a térszint alá kerültek az autók, és fölül pedig, ami már nem volt 70 éve, ismét zöldfelület van.

Ez a promenád.

Egy nagy sétány jött létre. Az Ajtósy Dürer sortól, ahol a Városligeti Színház épülne, egészen a most épülő Néprajzi Múzeumig elkészült a felszíni sétány, és majd a Hősök teréig fog érni az elkövetkező egy-másfél évben.

A zöldfelület mindig kritikus kérdés a Liget esetében. Milyen arányban lesz majd zöld és beton a Városligetben?

Az új épületek, akár a most épülők, akár a jelenleg függőben lévők semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelentenek a Liget számára, sőt közben a zöldfelület is növekedni fog. A Liget-projekt elkezdéséig csak 60 százalékos volt a zöldfelület, több mint egyharmada a Ligetnek le volt betonozva, és körülbelül 5-6 százaléknyi volt az épületek aránya. Ez az úgynevezett beépítettség a projekt teljes körű elkészülte esetén sem emelkedhet 7 százalék fölé, vagyis 93 százalék a Liget-projekt teljes körű megvalósítása esetén is beépítetlen marad, és az eddig lebetonozott területek jelentős részét beszűkítjük, újrazöldítjük. A zöldfelület-növekedés az egykori 60 százalékról a projekt végeztéig 65 százalékra emelkedése a térfelszínen tud megtörténni a korábban lebetonozott felületek rovására. Az új Nemzeti Galéria helyén a Petőfi Csarnok állt korábban, a Közlekedési Múzeum helyén épülne fel az eredeti tervek alapján a Magyar Innováció Háza, a Városligeti Színház pedig a saját maga helyén, hiszen azt ’52-ben a felvonulási tér kialakítása miatt bontották le. Magyarán a még vitatott épületek sem vesznek el zöldfelületet a Ligetből. Csak a Városligetnek az egészen különleges, egyedi hangulatát erősítik és hozzák vissza, mert szemben minden más európai közparkkal egy kulturális, szórakoztató és rekreációs intézményekkel gazdagon ellátott park volt, gondoljunk csak a Széchenyi fürdőre, a műjégpályára, a Szépművészeti Múzeumra, a Vajdahunyad Várára vagy akár a Közlekedési Múzeumra. A Liget-projekt erre a történeti tradícióra épül úgy, hogy zöldfelületet közben nem csökkent, hanem növel. Magyarán ez egy mesterséges vita. Nem is nagyon zajlik szakmai egyeztetés sajnos a fővárossal.

Volt októberben egy egyeztetés a főváros és kormány között, és nagyjából az volt konklúzió, hogy a főváros továbbra sem akarja ezeket a tervezett beruházásokat.

Sajnos ez a konklúzió. Mi azt javasoltuk, hogy egy szakmai munkabizottság jöjjön létre, ahol ne politikai jelszavak mentén, hanem a valós tények alapján nézzük át a három, jelenleg felfüggesztés alatt álló beruházást, hogy valójában jelent-e zöldfelület-veszteséget. A főváros nem volt hajlandó ilyen munkabizottság létrehozására, ami azért is meglepő, mert számos más ügyben ilyen munkabizottságok létrejöttek. Itt az az érzésem, nemcsak nekem, hanem a kormányoldalnak is, hogy itt a főváros elállása szakmailag nem igazán indokolható.

Készülnek azért további tárgyalásokra? Egyáltalán körvonalazódhat itt bármiféle kompromisszum?

Mind a három épület végrehajtható, érvényes építési engedéllyel rendelkezik. Itt egy kormányzati önkorlátozásról van szó, ameddig a főváros nem ért egyet ezzel a fejlesztéssel, addig ennek nem látunk neki. Nem vettük le a napirendről, továbbra is a három intézmény megépítését a Városliget és főváros, a nemzet érdekében állónak tekintjük, amelyik tökéletesen idomul a Városliget hagyományaihoz, és világszínvonalú intézményeket hozna létre. Nem vagyunk időkényszerhez kötve, kivárhatjuk azt az időpontot, amíg a fővárossal egy kompromisszum létrejön. Mérföldkő lesz a megállapodáshoz vezető úton a Néprajzi Múzeumnak és a Magyar Zene Házának az elkészülte. Látni fogja a közönség, hogy ezek az új, világszínvonalú épületek milyen gazdagodását jelentik a Városligetnek, hogy nem zöldfelület-veszteségek vannak, hanem a környezetük is megújul és egy sokkal gazdagabb zöldfelületi kínálat lesz a Ligetben. Újabb érvek lesznek a jelenleg felfüggesztés alatt álló épületek megépítése mellett. Biztos vagyok benne, hogy eljön az az időpont, amikor újraindulhatnak ezek a kivitelezések, és akkor ahhoz képest két-két és fél éven belül teljessé válhat a Városliget tervezett megújítása, és egy olyan kulturális negyed jön létre, amely húsz-harminc évig vezető pozíciót jelent az európai kulturális negyedek között.

A kormány átveszi a fővárostól a Biodómot, amely nem volt a Liget-projektnek a része, de látványosan ott van a Városligetben. Látható már, hogy lesz-e Biodóm, és ha igen, akkor mikorra?

Ez a megállapodás még nem született meg véglegesen. A kormány a maga részéről deklarálta azt a szándékot, hogy egy beruházási csomagban több más fővárosi tervezett beruházással együtt átvállalja a fővárosi önkormányzattól ennek a megvalósítását. A részletei még kidolgozás alatt állnak, de a Biodóm nem alakítható más épületté. Azt vagy be kell fejezni, hiszen gyakorlatilag elkészült az épület szerkezete, a belső megvalósítása van még hátra, ez anyagilag 15-20 milliárdos tétel még, vagy enélkül a lebontás várna erre a több tízmilliárdba került épületre. Ahogy a megállapodás megszületik, attól számított mintegy két éven belül megnyitható lesz a Biodóm úgy, ahogy eredetileg tervezett volt, egy egészen különleges, trópusi csarnokként, amely a legnagyobb lesz egész Európában.

Beszéltünk már a most átadott 800 férőhelyes múzeumi mélygarázsról, de a tervek között szerepel egy másik mélygarázs, a kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál. Mindez azt szolgálja, hogy valóban autómentes legyen a Liget? Az autókkal jelenleg eléggé leterhelt Kós Károly sétány is autómentes lehet?

Történeti bűn, hogy a 80-as években átvezették az M3-as forgalmát a Városligeten. Ennek a kiváltását valóban az egyik tervezett P+R parkoló, a Mexikói útnál tervezett Hermina garázs is szolgálná, amely a Városligetbe érkezőknek ad megfelelő parkolási lehetőséget. Azonban a Kós Károly sétány lezárása egy fővárosi aktus, egy nap alatt végrehajtható lenne. Ezt mindenképpen érdemes volna a fővárosnak megfontolnia, hogy ne mindig egyre későbbi és későbbi alkalmakhoz kösse. Tíz-tizenötezer autó megy keresztül a Kós Károly sétányon, ahhoz, hogy valóban sétány lehessen, egyetlenegy fővárosi döntés lenne szükséges, amelyik azt mondja, hogy holnaptól nem mennek keresztül autók a Városligeten. Azt az eltökéltséget, amellyel a főváros folyamatosan védi szavakban a Városliget zöldterületeit, bebizonyíthatná néhány héten belül. Én nagyon remélem, hogy nem kell megvárni minden parkolóhelynek meg P+R parkolónak a megépítését ahhoz, hogy a Városliget valóban autómentes legyen. Mi a magunk részéről a fejlesztéseket végeztük, végezzük és végezni fogjuk, de a főváros is meghozhatná mielőbb azt a döntést, amelyik autómentessé teszi a Városligetet.

(Forrás: infostart.hu)

Eseményfigyelő

Szeretné, hogy az Önök híre, eseménye is megjelenjen az Esemény Menedzser portálon? Tartalomszolgáltatásra, online marketingre van szüksége? 

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

További hírek, tippek


 

 


 

BETA Szerszámok Last Minute árakon!!

Hírlevél


   E-mail cím:*  
Név: *  

Időrendben

« Január 2021 »
H K Sze Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Tartalom galéria

Ők nyerték a fődíjakat a Müpa Jazz Showcase-én

Ők nyerték a fődíjakat a Müpa Jazz Showcase-én

More details
Megújul a nyírbátori Báthori István Múzeum

Megújul a nyírbátori Báthori István Múzeum

More details
Szigorúbb utazási szabályokat javasolt hétfőn az EU

Szigorúbb utazási szabályokat javasolt hétfőn az EU

More details
Fél órán belül betelt az idei vándortáborok többsége

Fél órán belül betelt az idei vándortáborok többsége

More details
Milyen bort ihatunk a fogyókúra alatt?

Milyen bort ihatunk a fogyókúra alatt?

More details
Óriási érdeklődésre lehet számítani!

Óriási érdeklődésre lehet számítani!

More details
Csütörtökön startol a Sundance Filmfesztivál

Csütörtökön startol a Sundance Filmfesztivál

More details
A megújuló Néprajzi Múzeum készülő tárlatai

A megújuló Néprajzi Múzeum készülő tárlatai

More details
Az El Camino helyett Magyarország legszebb vidékeit járd végig!

Az El Camino helyett Magyarország legszebb vidékeit járd végig!

More details