Egy Supermarine Spitfire LF Mk.XVI E vadászrepülőgép lesz látható Szolnokon a Lengyel Repülési Múzeummal kialakított együttműködésnek köszönhetően – tájékoztatott a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum. A projektben fővédnökséget vállalt a lengyel nagykövetség a lengyel–magyar baráti és szakmai kapcsolatot tovább erősítve.
A RepTár ideiglenes tárlatát az teszi még különlegesebbé, hogy a Supermarine Spitfire LF Mk.XVI E-t egykori ellenfele, a Messerschmitt Bf 109 típusú német vadászgép mellett állítják ki. A Spitfire a britek legkedveltebb harci gépe volt, s az ellenállás szimbóluma lett, hiszen akkoriban szuperlatívuszokban zengtek róla. Ezt a típust kifejezetten alacsony és közepes magasságú légi harcra, valamint földi támadásokra fejlesztették ki, s az E volt az utolsó olyan változat, amelyet jelentős számban gyártottak. A RepTárban kiállított Spitfire LF Mk.XVI E AU-Y-t 1944-ben készült, és az RCAF 421-es századhoz rendelték. Túlélte a háborút, és 1956-ban a londoni Royal Air Force Múzeum tulajdona lett. 1967-ben a repülőgép szerepelt az Angliai csata című filmben. Végül, 1977-ben átadták a Lengyel Repülési Múzeumnak. Jelenleg a 308. (Krakkó) vadászrepülő század festését és jelzéseit viseli.
Szolnoki látogatása után, a már lengyel vadászrepülő század festését és jelzéseit viselő brit gép végső helyére kerül a krakkói Lengyel Repülési Múzeumban. A két legenda idén szeptember 13-ig tekinthető meg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban.
A Magyar Nemzet már korábban beszámolt róla, hogy tavaly októberben a RepTárba érkezett a magyar és a nemzetközi katonai repülés egyik legendás vadászgépe, a Messerschmitt Bf 109. A harci gép a lengyel-magyar jó kapcsolat eredményeként, a lengyel honvédelmi minisztérium támogatásával 74 év után látható újra Magyarországon. A Messerschmitt kiállítása ipartörténeti jelentőségű is, mert Győrben mintegy hatszáz ilyen repülőgépet gyártottak, a magyar ipar képes volt ugyanis arra, hogy korszerű vadászgépet gyártson a háború idején. A Magyar Királyi Honvéd Légierő fejlesztése során a Me 109-es típust tartották a legmegfelelőbb vadászrepülőgépnek, ezért Németország és Magyarország 1941. június 6-án repülőgépgyártási egyezményt kötött. A Messer a Magyar Királyi Honvéd légierő legmeghatározóbb vadászgépe volt.
Az angliai csatában bizonyított
„A világ leggyorsabb vadászrepülőgépe” – így emlegették az 1936. március 5-én első repülését végző Spitfire-t, amelyről nemcsak sebessége, de meglepően kicsi súlya és lenyűgöző kormányozhatósága okán is szuperlatívuszokban zengtek a kortársak. Az angliai csata után méltán lett a britek egyik kedvenc harci gépe, az ellenállás szimbóluma.
A történelem egyik legnagyobb légi háborúja 1940. július 10. és október 31. között zajlott Nagy-Britannia felett. A németek célja az angol légierő megsemmisítése és Hitler hatalmának kiterjesztése volt. A németek az ún. Oroszlánfóka hadművelettel tervezték lerohanni Angliát, s ennek nyitányát jelentette a mintegy három hónapig tartó Angliai csata. A britek ügyét sikerre vezető miniszterelnök, Winston Churchill híres mondása a légi csatát követően ekkor született: „Soha még az emberi konfliktusok történetében nem köszönhettek ilyen sokan, ilyen sokat, ilyen keveseknek!”
Az angol légierő első teljesen fémépítésű vadászrepülőgépének kifejlesztése Reginald J. Mitchell nevéhez fűződik. Az alsószárnyú vadász-bombázó-felderítő repülőgép egyfőtartós, fémépítésű, hárompontos behúzható futóművel rendelkezik. Teljesítményével és paramétereivel vetekszik a német rivális Messerschmitt Bf 109 vadászrepülőgéppel. A Spitfire igazi jellegzetessége az ellipszis alakú szárnya volt, amelynek kiváló aerodinamikai tulajdonságai voltak.
A Spitfire-nek 47 féle változata készült, csaknem 23 ezer példányban.
(Forrás: magyarnezet.hu)
