És nem is csak védőeszközként, hanem valódi kiegészítőként.

Ahogy a koronavírus-járvány több és több országot és céget ért el, sokan kényszerhelyzetbe kerültek: a Gucci, a Louis Vuitton és a Prada is maszkok és egészségügyi felszerelések gyártásába fogott, ami – ahogy Vanessa Friedman, a The New York Times divatkritikusa is írja – élcelődéseket váltott ki és mémeket generált a nagyérdeműből. Néhány hónapja még szürreálisnak tűnt a

szájmaszk mint a szezon legtrendibb kiegészítője

gondolat, de ma már ez nincs így. Először a cégek az egészségügyi dolgozóknak kezdték el készíteni ezeket. Mostanra viszont – egyfelől, hogy talpon maradjanak, másfelől, hogy meglovagolják a maszkok iránti keresletet, amit a kijárási korlátozások és a maszkviselés kötelezővé tétele is pörget – már alig van olyan divatcég vagy tervező, aki ne kínálna szájmaszkot.

Politikai ellenállástól és védelemtől a divatos önkifejezésig?

Ázsiában korábban is teljesen bevett szokás volt szájmaszkot hordani. Egyfelől, hogy óvjuk a környezetünkben lévőket attól, hogy esetleg bármit is elkapjanak tőlünk, másfelől saját magunk védelmére a metropoliszokat is sújtó légszennyezettség miatt. Ezen túl a hongkongi tüntetők szimbólumává is vált az arc eltakarása – mint a rendszerrel szembeni ellenállás, és identitásunk elrejtésének eszköze, ami megvédi viselőjét a térfigyelő kamerák pásztájától.

Tőlünk keletre nagyobb hagyománya van a kreatív újraértelmezésnek is: csak egy példát említve, Masha Ma kínai divattervező nagy feltűnést keltett a párizsi divathéten, amikor a 2015-ös tavaszi-nyári kollekciója részeként egy Swarovski-kristályokkal díszített maszkot is bemutatott, de a szintén jelentős légszennyezettséggel sújtott Indiában, egy helyi tervező, Manish Arora is már évekkel ezelőtt dizájnerverziót álmodott meg egy maszkgyártásra specializálódott céggel együttműködésben.

A kezdeti „na most akkor kell-e, vagy sem”-dilemmák és viták után mára az egész világ szájmaszkot hord. Mi, Európában viszont még tanuljuk, hogyan is kell helyesen viselni. Sok országban és városban egyenesen kötelező, nem választás kérdése: Budapesten is április 27-étől viselni kell a tömegközlekedési eszközökön, vagy ha boltba, illetve piacra megyünk.

A textilmaszkok különösen vita tárgyát képezték, hogy mennyire képesek megakadályozni az esetleges fertőzést, azonban arra a szakemberek is felhívták a figyelmet, hogy az civilek inkább viseljenek textilmaszkot ahelyett, hogy felvásárolnák a kórházi dolgozók elől az orvosi maszkokat. Ami jó hír a divatnak is.

A tavaszi divatheteket, szakvásárokat lemondták, az influencerek is legfeljebb a nappalijukból mutatják be a követőik számára a legújabb trendeket és a márkák termékeit, de nem a nagyvárosok utcáin parádéznak. Az új, a divatszcénát is uraló maszktrend egyik stílusikonja pedig nem más, mint Szlovákia köztársasági elnöke, Zuzana Čaputová, aki március 25-én elnöki beiktatásán a ruhájához passzoló piros maszkot vett fel – és teszi ezt így azóta is a hivatalos megjelenésein, minden egyes öltözékéhez színben hozzá illő arcmaszkot visel, amelyeket kesztyűkkel egészít ki.

Így nem meglepő, hogy mi is egyre kevésbé elégszünk meg a sebészi maszkok halványkék, türkizes színével, ami azért nem áll mindenkinek jól, hiszen közel sem biztos, hogy passzol a ruhatárunk minden eleméhez – leginkább ahhoz a szettünkhöz, amelyet a lehető legindokoltabb esetben a legszükségesebb dolgok elintézéséhez viselünk, ha már kilépünk a négy fal közül: a közösségi oldalakat és az internetes platformokat ellepték az extravagánsabbnál extravagánsabb, sok esetben flitteres, tüllhullámokkal, egzotikus tollakkal vagy akár kövekkel díszített verziók.

A divatlapok is hellyel-közzel alkalmazkodtak: miközben hagyományosan ilyenkor jelennek meg a „mit viselj idén a tengerpartra” tanácsok, ezek helyét felváltották a „honnan rendelj online stílusos maszkot” jellegű összeállítások: kedveljük akár a letisztultabb, geometrikus szabásvonalakat követő, keleties beütésű darabokat, vagy a virág-, állatmintás, illetve még a tavaly berobbanó batikolt trend hátszelén evező darabokat, a dizájnerekre most is számíthatunk. A fenntarthatóság sem került háttérbe: a zölden gondolkodók újrahasznosított, illetve újból felhasznált, maradék anyagokból készülő maszkok mellett tehetik le a voksukat.

A pár eurós, egyszerű daraboktól az akár többszázezer forintig terjedő luxusmaszkokig mindenki megtalálja, mivel fejezheti ki az egyéniségét – illetve vagyoni helyzetét. Persze nincs azért olyan könnyű helyzetben az ember, ha éppen luxusholmikra akarja szórni a pénzét: számos országban zárva vannak az üzletek, és az online vásárláshoz sem menekülhetünk egykönnyen, hiszen az egyik legjelentősebb online luxusüzlet, a YNAP csoport, amelyhez a Net-a-Porter is tartozik, ideiglenesen beszüntette a tevékenységét.

Azért így sem maradunk hoppon, ha valami extrára vágyunk: a Farfetchen, az egyik vezető online luxusáruházban kínál az Off-White egyszerű pamutmaszkot például 929 euróért. Igen, 929 euróért, ami több mint 300 ezer forint. A jó hír viszont, hogy mosógépben mosható. Akár az összes többi textilmaszk. (Csak összehasonlításképpen: a hájpolt kultmárkától már vehetünk cipőt és táskát is 600 euróért, amit azért mégiscsak kicsit bonyolultabb legyártani és az anyagköltsége is összehasonlíthatatlanul magasabb.) A maszkokat a márka 500 és 1000 euró közé lőtte be, ami kiverte a biztosítékot, és Twitteren bojkott indult a viszonteladó ellen.

A márka többi maszkja hivatalosan persze elfogyott az online áruházból: így egészen úgy tűnik, mintha a rendkívüli lehetőség miatt kapkodták volna el, még úgy is, hogy valójában a dühös reakciók miatt vették le a kínálatból.

A popüdvöske Billie Eillish már januárban, az idei Grammy-n is áttetsző, kövekkel díszített Gucci-szájmaszkot visel, ahogy például Miley Cyrus is óriási logókkal díszített darabban ejti meg az egészségügyi sétáját. Egyfelől felelős viselkedésre buzdítanak, másrészt népharagot is kiváltanak a hírességek a luxusvilláikból posztolt „börtönben érzem magam”-jellegű bejegyzésekkel. Többen a mostani helyzet okán egyenesen az influencer-korszak és gazdaság végét kiáltották ki.

Velünk van és marad is?

A divatmárkák kollekciói sokszor meg sem térülnek: egyfajta kommunikációs és marketingeszközként szolgálnak, látványosak és kommunikálhatók. A tömeggyártott termékeknél is jelentős a túltermelés, ami nemcsak hogy környezetszennyező, de egyben veszteség is a márkáknak. Nem a ruhák generálják a divatcégek számára a legnagyobb bevételt, hanem a kiegészítők és a kozmetikumok: azok, amelyeket mérettől függetlenül mindenki viselhet.

Ha pedig szigorúan a számoknál és a gazdasági megtérülésnél maradunk, nem is rossz üzlet éppenséggel maszkot gyártani, ha már a rúzseladások vélhetően mélyrepülésben vannak. Nem igényel különösebb technológiai háttért, bonyolult szabásvonalakat, így a gyártása egyszerűbb és az sem utolsó szempont, hogy szem előtt van: a viselője így élő reklámtáblaként funkcionálhat a márka számára, miközben egy parfümről nem állapítják meg első ránézésre, melyik cég terméke.

Amíg pedig világszerte egyre kevesebb ruhát adnak el, addig a maszkokra folyamatos, és egyre csak nő a kereslet, így egyelőre munkát ad a varrónőknek is. Szakértők szerint még egy évig velünk maradnak a szájmaszkok, amíg a védőoltás el nem készül. De könnyen lehet, hogy végleg felkerül a divatmárkák állandó kínálatába a szájmaszk, mint kiegészítő, hiszen a légszennyezés is bőven ad okot arra, hogy viseljük.

(Forrás: hvg.hu)