A premiert beharangozó sajtótájékoztatón Almási-Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója elmondta, régóta terveztek koprodukciót más európai operaházakkal, a Genfi Nagyszínházzal való együttműködés során pedig nem csupán a ritkán színre kerülő Prokofjev-darab lesz Budapesten látható, de

az Opera műhelyei gyártották a a szentpétervári Ermitázs palotabelsői alapján tervezett díszleteket.

A svájci bemutatóra 2021 őszén került sor, január 28-án pedig a magyar közönség is megismerkedhet a Tolsztoj óriási történelmi regényéből készült operával.

A bemutatót vezénylő Alan Buribayev, a kazahsztáni Asztanai Opera vezető karmestere, elmondta, Prokofjev hasonló megközelítést alkalmazott a regény operai átdolgozása során, mint Csajkovszkij az Anyeginben,

nem törekedett arra, hogy elejétől végéig, lineárisan mesélje el a cselekményt, ehelyett kiemelte az irodalmi mű fontosabb jeleneteit, és azokra építette az opera dramaturgiáját

(abban a hitben, hogy a közönség előzetes tudásával ki tudja pótolni a hiányzó részeket). Az opera első fele a békeidőket ábrázolja, Natasa Rosztova és Andrej Bolkonszkij kapcsolatára koncentrál, ami lényegében kamaradráma, míg a második rész, a háború időszaka eposzi léptékűvé tágítja a művet. Itt Prokofjev óriási kórusjeleneteket alkalmaz, hasonlóképpen, ahogy Muszorgszkij jelenítette meg a népet a saját darabjaiban. A két részt ugyanakkor visszatérő zenei témák, például a szerelem, a tavasz vagy épp a katasztrófa hangjai kötik össze.

A Magyar Állami Operaházban a darab húzott változata hangzik el, mivel a teljes opera olyan terjedelmes, hogy már Prokofjev idejében felmerült, két estén kellene előadni. A zeneszerző tiltakozott ez ellen a megoldás ellen, viszont ő maga javasolt különböző lehetőségeket a rövidítésre. Az eladás rendezője a katalán Calixto Bieito lesz, akit a néhány éve bemutatott Carmen-produkciójából ismerhet a hazai közönség. Rebecca Ringst szemet gyönyörködtető díszletei megcáfolják azt a hiedelmet, hogy egy friss és gondolatgazdag produkció nem lehet szép,

egy utalás ugyanakkor már az első jelenetben is jelzi, milyen elzárt, védett világban él az orosz arisztokrácia a háború kitörése előtt.

Bieito további alkotótársai a korábban párizsi divatházaknak is dolgozó jelmeztervező, Ingo Krügler, a mozgóképes installációkért felelő Sarah Derendinger videóművész és független filmes, valamint a drámaíróként is tevékeny Beate Breidenbach dramaturg voltak.

A Háború & béke monumentalitását a négyórás játékidőn túl a rendkívüli létszámú előadói apparátus is különlegessé teszi: Prokofjev összesen 72 szólistaszerepet írt operájába. Az OPERA és a Genfi Nagyszínház koprodukciójában 28 énekes összesen 45 karaktert formál meg, a főbb szerepeket Szegedi Csaba (Andrej Bolkonszkij), Brassói-Jőrös Andrea (Natasa Rosztova) és Brickner Szabolcs (Pierre Bezuhov), valamint Fried Péter / Rácz István (Kutuzov marsall), Haja Zsolt (Napóleon), Nyári Zoltán (Kuragin), Gál Erika (Hélène), Heiter Melinda (Szonja), Kovács István (Ilja Rosztov) és Balczó Péter (Platon Karatajev) alakítják.

| Forrás: fidelio.hu