A Francia Múzsa Szezonja tematikus évadba illeszkedő premiert Melnik Tatiana, Leblanc Gergely, Krupp Anna, Balázsi Gergő Ármin és Szakács Attila főszereplésével tekinthetik meg az érdeklődők. A darab az Opera Otthonra fizető szolgáltatásában a jegy.hu felületén az évadban egyetlen alkalommal, 2021. február 6-án 20:00 órától látható.
Az 1792 nyarán játszódó történetben Jeanne, a parasztlány apjával és kisöccsével a rőzsét gyűjt a Marseille környéki erdőben, mikor az embereivel arra vadászó Costa de Beauregard márki rájuk nem támad, amiért birtokát háborgatják. Jeanne családja segítségére fiatal marseille-i forradalmárok egy csoportja siet, akik épp a párizsi nép megsegítésére indultak. Miután a márkit elzavarják, Philippe, a forradalmár és Jeanne első látásra egymásba szeretnek, a lány pedig családjával csatlakozik a Párizsba tartó felkelőkhöz. Nem sokkal később a versailles-i kastélyban rendezett színházi estélyen a márki arról próbálja meggyőzni XVI. Lajos királyt, hogy írjon alá egy petíciót, amiben külső katonai segítséget kér uralkodói hatalma visszaállításához. Az összeesküvés bizonyítékát véletlenül elolvassa Antoine Mistral, a színész, és bár tettéért életével fizet, partnere, Mirelle de Poitiers elviszi a hírt a párizsi forradalmárokhoz.
Vaszilij Vajnonen, a karjalai származású neves szovjet koreográfus két évvel A diótörő nagy sikert kiváltó koreográfiájának megalkotása előtt, 1932-ben állította a színpadra a leningrádi Kirov Színházban (eredetileg: szentpétervári Mariinszkij Színház) a francia forradalom diadalát feldolgozó drámabalettjét. A darab zenéjét Borisz Aszafjev szerezte, aki erősen támaszkodott a történelmi kor francia népies muzsikájára, de a francia himnusz, a Marseillaise dallamai sem maradhattak ki a műből. A Párizs lángjai bemutatását követően nagy sikert aratott, 1947-ben a moszkvai Bolsoj Színház is bemutatta, 1950-ben pedig Vajnonen személyesen vitte színre a darabot a Magyar Állami Operaházban, ahol 1977-ig volt műsoron. A 138 előadásban olyan neves művészek is közreműködtek a főbb szerepekben, mint Kun Zsuzsanna, Menyhárt Jacqueline, Orosz Adél, Pongor Ildikó, Dózsa Imre, Róna Viktor vagy Keveházi Gábor, a koreográfia virtuozitását pedig mutatja, hogy pas de deux-i és szólóvariációi napjainkig folyamatosan szerepelnek a különböző koncertprogramok, gálák és balettversenyek műsorán.
A Magyar Nemzeti Balett produkcióját Vajnonen koreográfiája nyomán ezúttal Michael Messerer, napjaink egyik legkeresettebb orosz koreográfusa állítja színpadra, aki a Don Quijote 2016-os és a Laurencia 2020-as premierjét követően harmadik alkalommal dolgozik a Magyar Állami Operaház balettegyüttesével. A neves szakember oktatóként tartott mesterkurzusokat többek közt az American Ballet Theater, a Párizsi Opera, a Mariinszkij Színház és a Béjart Balett táncosainak is, valamint vezető balettmesterként és művészeti vezetőként is dolgozott a szentpétervári Mihajlovszkij Színház művészeivel. A színpadra állításban Evgeny Popov betanító balettmester, valamint Mirzyan Albert, Prokofieva Irina, Radina Dace, Szakács Attila próbavezető balettmesterek és Solymosi Tamás balettigazgató működött közre. A látványos kiállítású balettprodukcióhoz Vyacheslav Okunev munkája nyomán Oleg Molchanov tervezett díszleteket, míg a jelmezterveket Rományi Nóra készítette. A premieren a főbb szerepeket Melnik Tatiana (Jeanne), Leblanc Gergely (Philippe), Krupp Anna (Mireille de Poitiers), Balázsi Gergő Ármin (Antoine Mistral) és Radziush Mikalai (Costa de Beauregard márki) alakítják. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs vezényli.
Az első premierközvetítés technikai tapasztalatai alapján, valamint az OperaLive időpontjainak egységesítése végett, februártól az Opera Otthonra fizetős szolgáltatásában sugárzott bemutatók a kijárási korlátozás kezdetéhez igazítva, 20:00 órától tekinthetők meg egyszeri alkalommal, a jegy.hu felületén. A Magyar Nemzeti Balett online bemutatóját ennek megfelelően 2021. február 6-án 20:00 órától tartja. Az előadás a járványügyi helyzet feloldását követően az Erkel Színház műsorán szerepel majd.
(Forrás: papageno.hu)
