A több, mint 800 magyar és 150 külföldi mester látványműhelyeiben megismerkedhetnek a látogatók a szakmák rejtelmeivel, találkozhatnak sok különleges mesterség képviselőjével. A tartalmas kikapcsolódásra vágyó látogató itt úgy érezheti magát, mintha kiszakadva a mindennapokból egy középkori forgatagba csöppent volna, ahol egyedülálló népi kézműves örökségünket csodálhatja és vásárolhatja meg. Ahogy minden évben, úgy idén sem csak csodálni, de kipróbálni is ki lehet majd a mesterségeket. Közel 100 műhelyben tekinthet be a közönség a mesterségek műhelytitkaiba.

Ízelitő a korábbi eseményből:

Kiemelt téma a népi mesterségek egyik legősibb ága, a szövés és a fonás, eredete a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Erdélyből még a gyári termékek sem tudták teljesen kiszorítani a paraszti szövőszékeket, s még mindig akad falusi ház, ahol, főleg télen, csattog az osztováta. Háznál készül többek között a subaszőnyeghez hasonló, puhára ványolt, vastag, meleg gyapjútakaró, a cserge. Gyapotból, kenderből és lenből vagy ezek elegyes anyagából hímes törülközőket, abroszokat, futókat, szedettes falvédőket, kispárnákat, sodrott gyapjúból szőnyeget szőttek. A szövés legkorábbi, máig virágzó formája a fonás, ami vesszőből, gyékényből, szalmából vagy csuhéból kivitelezhető minden más eszköz nélkül. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A szőtteseket a kezdetektől díszítő motívumokkal látták el, ezeket a szimbólumokat a népművészet ma is használja. Hajdan a rituális célra szolgáló szövetet ékesítették, ma már csupán, mint díszítmények szerepelnek a nép mindennapi használatra szánt tárgyain. A fonó a régi falusi élet egyik legfontosabb közösségi helyszíne volt, ahova az öregek és fiatalok az őszi betakarítástól a farsang végéig összegyűltek és a kenderszöszt kalákában fonallá fonták. A Mesterségek Ünnepe szövő műhelyeiben mutatják be a népi szövés és fonás sokszínűségét, és formagazdagságát. Megismerkedhetnek a különböző alapanyagokkal és szövési technikákkal, a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövessel, a guba-, a szalag-, és a szőnyegszövéssel, de lesz rokkán fonás és hajfonás is. A rendezvényen például egy korabeli parasztporta udvarára invitálják a látogatókat, ahol a gyapjú, illetve a kenderfeldolgozás műveleteit követhetik nyomon, a gyapjúval foglalatoskodók az ősi módszereket alkalmazzák, a lenyírt birkagyapjút tisztításnak vetik alá, majd mossák, fésülik, kártolják, festik, mint elődeink.

A kenderfeldolgozókra is nehéz munka vár, áztatás, tilolás, törés, gerebenezés és további műveletek, míg a növényből fonható fonal lesz.  A látogatók akár ki is próbálhatják az egyes munkafolyamatokat.

A Családok Éve tiszteletére több különlegességgel is találkozhatnak a látogatók. „Mesterségek apáról fiúra” programelem részeként olyan több generációs kézműves dinasztiák mutatkoznak be, ahol élő módon történik a hagyomány átadása. Találkozhatnak többek között egy olyan csizmadia dinasztiával, ahol immár három generáció dolgozik együtt, műhelyükben kizárólag kézi munkával készülnek a lábbelik, ugyanolyan technikával, és szerszámokkal, mint száz évvel ezelőtt. De megismerkedhetnek a szintén három generációs hartai bútorfestő műhellyel is, és különleges élményt kínál a több száz éve működő győri kékfestő dinasztia is.

Időpont:  2018. augusztus 17 - 21.
Helyszín:  Budavári Palota
Információ:  www.mestersegekunnepe.hu

(Esemény Menedzser)