A történet főhőse Tomi, egy “magányos hős”, aki érzi, hogy a világgal, amelyben él, valami nagyon nem stimmel. Épp ezért hajlamos a legbensőbb érzéseit a vagányság álcája mögé rejteni. Apukája elismert tudós, céltudatos és fenemód szigorú, épp ezért nem könnyű megfelelni az elvárásainak. A felszín alatt azonban nagyon hasonlít Tomira, de a valódi énjét szörnyű félelmek tartják rabságban. Tomi anyukája egy kicsit más, mint a többi gyerek mamája, ő ugyanis űrhajós, aki épp egy Mars expedíción vesz részt. Ám ha a családnak szüksége van a jelenlétére, képes a legváratlanabb pillanatban betoppanni az űrből. A darabban még felbukkan egy mesterséges intelligencia, aki mindenbe beleüti a processzorát. Mindent jobban tud mindenkinél, állandó segítőkészsége azonban mindenkinek az agyára megy. Tomi legjobb barátja a Bárány, egy varázslatos lény, akinek szabad átjárása van a valóság és az álmok világa között. Ő Tomi legfőbb segítője. A történet egy olyan világba visz el minket, ahol a siker hajszolása és a hatékonyság maximalizálása okán már egyáltalán nincs időnk egymásra. A hatékonyság éllovasa a főhős osztályfőnöke, az éberség megszállottja, jaj annak, aki pislogni mer az óráján. Tomi, a főhős nem szeretne mást, csak családjával együtt tölteni a karácsonyt. Az álmok eltűnő világában pedig ott várja a főhőst a három álomkészítő, Idill, Vigyor és Rém…

A premier előadás első visszhangjai alapján még A Játékkészítő sikerét is felülmúlja. A történet látványvilága mindenképpen kimagasló, ilyen jellegű színházi hátteret még nemigen látott hazai közönség. Az Álomutazó zenei világa pedig nem csupán különböző dalok egymásutánjából áll, az egyes motívumok itt-ott vissza-vissza térnek, erősítve a darab dramaturgiai felépítését. A színészek és énekesek ismét remeket alkottak, és úgy tűnik új tehetségek is születnek a főhős Tomit alakító gyerekek személyében.

(Esemény Menedzser)