Az ügyvédi iroda számításai szerint jelenleg 60 adófajta van hatályban Magyarországon. Persze adódik a kérdés, hogy ez most sok, vagy kevés?

Fehér Tamás vezető ügyvéd szerint a külföldi példák azt mutatják, hogy más országok sem képesek feltétlenül adórendszerüket hatékonyabban működtetni. Az Egyesült Államokban például 97, Németországban pedig 59 adófajta létezik. "Az adófajták nagyságrendje tehát hasonló, de figyelemmel ezen országok méretére és közigazgatási tagoltságára a 60 darab magyarországi adónem ebben a tekintetben soknak tűnik" - véli a szakember.

Azt is érdemes megnézni, hogy az egyes adónemek milyen mértékben járulnak hozzá a bevételekhez. Ebből a szempontból messze a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely a központi költségvetés adóbevételeinek több mint 25%-áért felel. Az áfát messze lemaradva követi a személyi jövedelemadó (13,5%-os részaránnyal), valamint a jövedéki adó (7,8%-kal).

A 60 adófajtába több olyan is tartozik, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kimutathatatlannak tűnnek - emelte ki az ügyvédi iroda. Ezért bizonyos adófajták esetében indokolatlanul sok időt és adminisztrációt okoz azok beszedése, ezért megtartása sem tűnik indokoltnak.

Az anyag a "futottak még" kategóriájú adók között említi meg például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adót, és a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adót. Előbbiből 2015-ben 29 millió forint, utóbbiból tavaly 126,5 millió forint folyt be a költségvetésbe.

Az ügyvédi iroda végül arra a következtetésre jut, hogy a 60 magyarországi adófajta valóban soknak tűnik. Különösen úgy, hogy az adók túlnyomó többsége a költségvetés 1%-ánál kisebb mértékű bevételt generál - nem is beszélve azon adókról, amelyekből származó bevételek csupán milliós nagyságrendben mérhetőek.

Nem mindegy, mit mondunk adónak

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak. Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak - ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.
 
Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük. Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek. Másik oldalról ugyanakkor adónak tekinthetünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

(Jalsovszky Ügyvédi Iroda - portfolio.hu)