Valamennyi útvonalon faültetéssel kezdődtek az Erdei Vándortáborok, az első útnak induló csoportok őshonos fákat ültettek mind a kilenc útvonalon.
Az idei Erdei Vándortáborok során mintegy 4000 diák és kísérőik járják a hazai erdőket. A június közepétől augusztus második feléig tartó táborokban 160 csoport 9 útvonalon ismerheti meg Magyarország erdeit. A szervezők idén a zöld szemléletformálás mellett kiemelt figyelmet fordítanak a járványügyi szabályok maradéktalan betartására, a táborozók biztonságára.
Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Programban a gyerekek a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek, a Pilis, a Vasi-Hegyhát, a Zemplén, valamint idén először a Vértes és a Zselic természeti, illetve kulturális értékeit ismerhetik meg. A június 17-én induló Erdei Vándortáborok minden útvonalon faültetéssel kezdődtek: az elsőként útnak induló csoportok egy-egy őshonos fát ültettek erdészek útmutatásával, segítségével. A faültetések célja, hogy felhívja a diákok figyelmét az erdők és a fák szerepére, amit a klímaváltozás elleni fellépésben és a fenntartható gazdálkodásban töltenek be. Emellett jól szimbolizálja az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségét, vagyis, hogy a társadalom minden tagja cselekvő részese lehet a klímavédelemnek. Fontos üzenetet hordoz az ültetett fajok kiválasztása: az adott termőhelynek megfelelő, változatos erdők kialakítására hívják fel a figyelmet. Így például a zempléni útvonalon az év fájának választott tatár juhar egy példányát, a Zselicben a Ropolyi-tónál pedig egy cseresznyefát ültettek el a táborozók.
Az Erdei Vándortábor Program egyik újdonságaként a szervezők ebben az évben a szokásos csoportos jelentkezés mellett egyéni jelentkezésre is lehetőséget biztosítanak. Azok, akik így kívánnak részt venni Erdei Vándortáborban, az Országos Erdészeti Egyesületnél jelentkezhetnek az egyhetes turnusok valamelyikére.
Idén a járvány ellenére több csoport indul, mint tavaly. A táborok szervezői a járványügyi szabályokat, intézkedéseket a teljes programsorozat alatt alkalmazzák. Az Erdei Vándortáborok helyszínei vidéken, a zsúfolt helyektől távol esnek, az útvonalak a természetben haladnak, ezzel is minimalizálva az emberi kontaktusok számát. Az állami erdőgazdaságok ökoturisztikai infrastruktúrája pedig szükség esetén megfelelően biztonságos hátteret biztosít a táborok lebonyolításához.
Az Erdei Vándortábor Program célja, hogy a fiatalok testközelből ismerjék meg a magyar erdőket és értékeiket; ismerjék meg, miért fontos a változó környezetben az erdők fenntartása és gyarapítása. A vándortáborokban a fenntartható erdőgazdálkodás összekapcsolódik a mindennapi zöld szemlélettel. A vándortáborok ökológiai lábnyoma minimális, hiszen a szervezők törekednek az étkeztetéshez újrahasznosítható és tartós csomagolóanyagok használatára, nagy hangsúlyt fektetnek a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint felhívják a figyelmet a tudatos energia- és vízhasználatra is. Egyes útvonalakon éppen ezért nem lesz csomagszállítás, az erdei vándoroknak így maguknak kell vinniük csomagjaikat.
A fiatalok az Erdei Vándortáborok során erdei iskolai programokon vehetnek részt. A gyerekek a természeti értékeken kívül Magyarország kulturális örökségének olyan kincseit láthatják, mint a visegrádi Fellegvár és Salamon-torony, a csókakői, a drégelyi és a regéci vár (a Vértesben, a Börzsönyben, illetve a Zemplénben), vagy az Árpád-kori mánfai templom a Mecsekben.
Az Erdei mellett megkezdődtek a Bringás és Vízi Vándortáborok, idén először pedig Zarándoktábor is indult. A Vándortábor Programot – amelyhez az élményeket bemutatandó novella-, vers- és fotópályázatot is meghirdettek a fiatalok számára – az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda koordinálja.
(Forrás: forestpress.hu)
