Bár nyilvánvalóan annak is megvan az ereje, ha az ember nem céllal, hanem csak úgy ide-oda kerekezik a városban, és döntéseit a pillanat alapján hozza meg, de csinálhatjuk ezt tudatosan, megtervezve, egy-egy célállomást kijelölve is.
Naplás-tó kilátóval
A XVI. kerületben található Naplás-tó az egyik kedvenc kirándulóhelyünk Budapesten, a pesti oldalon – többször is ajánlottuk már a figyelmetekbe, és ezt most ismét megtesszük. Nemcsak az erdő vadregényessége, a patak és mellette a mező, a simán körbesétálható víztározó, na meg a mocsári teknősök, az énekesmadarak és a kuruttyoló békák miatt, hanem azért is, mert az elmúlt években lezajlott rehabilitáció koronájaként egy 22 méter magas kilátó is került a területre. Úgyhogy ha másért nem is, de azért, hogy megmásszuk a kilátót és aztán onnan körbenézve gyönyörködjünk a környék panorámájában, érdemes kitekerni a Naplás-tóhoz. Ráadásul patakok mentén közelíthetjük meg: mind a Szilas-patak, mind a Rákos-patak mentén bringaút halad, e kettőt pedig összeköti a Naplás környéki kerékpárút. A jutalom a tekerés végén: a város zaja és káosza után a természet megnyugtató hangjai és közvetlen közelsége.
Kalandozás Újbudán
Bár a Duna partján bringázni többfelé is lehet a városban, az újbudai rész eddig nem tartozott ezek közé, ám az utóbbi években ebben is változás állt be. Rendezték a Kopaszi-gátat és környékét, ami korábban kimondottan helymentes volt, tavaly nyár óta viszont változott a helyzet: odaköltözött az új Dürer Kert, tőlük nem messze az Árasztó Part vert tanyát, ahonnan pedig már a Dunaparty Megálló sincs messze. A Petőfi hídtól indulva szinte végig a Duna mentén tekerhetünk: elhaladunk a BME és az ELTE épületei, majd a Barba Negra mellett, keresztültekerünk a ligetes BudaPart lakóparkon, melynek végében pihenhetünk egyet a Dürerben, hogy aztán továbbhaladjunk az Árasztó Part irányába, majd még tovább, a méltán népszerű újbudai hekkezőhöz, ami után mehetünk még kijjebb, hisz a bringaút tart még tovább is. Vagy akár vissza is fordulhatunk, hisz már az sem kis távolság, amit addig letekertünk.
Tekerjünk, hogy sétálhassunk
A pesterzsébeti és a soroksári Duna partját már máskor is ajánlottuk, de mivel nemrég elkészült a Gubacsi hídtól induló, rendkívül hangulatos Duna sétány első szakasza, így ez is lehet egy tökéletes célpont egy bringán töltött napon. Soroksár központjából is érkezhetünk ide a bringaúton, vagy jöhetünk a Boráros tér felől, és mivel csak egyet lehet választani, az utóbbi megoldást taglaljuk. Bár a Soroksári úton is eljutunk a hídig, de van jobb megoldás. Előbb végigtekerünk a Duna mentén, egészen a Müpáig, majd a híd alatt és a Budapest Park mellett haladunk tovább Csepel felé, ahova beérve kettéválik az út, nekünk pedig balra kell folytatni azt, hogy a Gubacsi hídhoz eljussunk. Amikor a híd másik oldalán megérkezünk Pesterzsébetre, az úti célunkat is megtaláljuk, hisz ott kezdődik, a strand mellett indul, közvetlenül a Duna partján.
Miután sétáltunk és napfürdőztünk a Duna sétányon, tekerhetünk még tovább. Nem messze esik innen a környék toronymagasan legjobb és leghangulatosabb halas helye, a Halas Guszti, és a Molnár-szigetig sem kell őrülten sokat menni, ahol (a soroksári oldalon) találunk egy igazán remek gofrizót, az Arany Teraszt, ahol megjutalmazhatjuk magunkat egy kis nyalánksággal a kiadós tekerés végén. Pláne hogy aztán még vissza is kell kerekezni a városba.
Törőcsik Maritól Gobbi Hildáig
Persze lehet fordítva is, attól függ, honnan akarunk indulni, a magyar színművészet két nagy alakja közül melyik van hozzánk közelebb: a vadonatúj Törőcsik Mari park vagy a Nemzeti Színházat körülölelő Bajor Gizi park és azon belül Gobbi Hilda szobra, ami mellé bármikor leülhetünk. Mi most a Feneketlen-tó melletti új parkból indulunk el! Nincs különösebben nehéz dolgunk, ez az útvonal nem olyan hosszú. A Bartók Béla úton lecsorgunk a Szabadság hídig, majd azon áttekerve rögtön jobbra fordulunk, a Bálna és a Nehru part irányába, ami az egyik leghangulatosabb bringás szakasz a Duna-part belvárosi részén. A Boráros tér után nem sokkal meg is érkezünk a Nemzeti Színházhoz és a Bajor Gizi parkhoz, ahol már vár minket Gobbi Hilda, aki mellé le is ülhetünk, hogy kifújjuk magunkat.
A csúcsra törni Aranyhegyen
Aranyhegy Óbuda egyik városrésze, a főváros széle, ami a 177 méterre magasodó, azonos nevű hegyről kapta a nevét. A tetején áll a különleges Pogánytorony, ahonnan szép kilátás nyílik a kerületre és a környékre. Feltekerni oda embert próbáló feladat, de nem lehetetlen küldetés. Ha már idáig kitekertünk, egy kis emelkedő meg sem kottyan. Több irányból is érkezhetünk, például a Bécsi út felől, elkerekezve az óbudai temető mellett, ahol letérünk a Bécsi útról. De érdemesebb az Aquincum felől jönni, mert szebb az út és kisebb az autósforgalom abból az irányból, meg persze rendes bringaút is van. Ha pedig feltekertünk a hegyre és szétnéztünk onnan – meg persze a toronyra is rácsodálkoztunk –, utána igazán büszkén tekerhetünk vissza a város mélyére.
| Forrás: welovebudapest.com