A Vár két, jól elkülöníthető területegységből áll: a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. A budai Várhegy délnyugati végében a tatárjárás után, 1244 körül, IV. Béla király emelt védelmi célokból falakkal körülvett erődítményt, amely a 14. században vált királyi székhellyé. Ekkor helyezte át ide rezidenciáját Visegrádról Nagy Lajos király, s egyszersmind bővítette és megerősítette a várat.
Mátyás király építkezései, az itáliai reneszánsz hatását is mutató kápolna és az új palota, a Corvinákat őrző könyvtárral, egykor Európa szerte híres voltak. A 150 évig tartó török uralom idején a palota súlyos károkat szenvedett, többször kiégett. 1686-ban, Budavár visszafoglalása után a középkori falakat szinte alapjaikig lebontották. A ma is álló királyi palota építészettörténete Mária Terézia idejére nyúlik vissza.
Az épületegyüttes legrégibb része a Dunára tekinto északi szárny a 18. században épült. A palota külső és belső átalakítása a kiegyezés és I. Ferenc József császár magyar királlyá koronázása (1867) után indult meg.
Nevezetességek:
-Savoyai Jenő herceg lovasszobra: Zenta város rendelte meg Róna Józseftől a szobor elkészítését, amit azonban nem tudtak kifizetni. A szobor így maradt Budán, ahol a herceg szintén harcolt.
-Mátyás-kút: A kút építésze Hauszmann Alajos volt, felállítására 1904-ben került sor.
-Lovát fékező csikós szobra: A magyar jelleg hangsúlyozására rendelte meg ifj.Vastag Györgytől a királyi palota építőbizottsága a szilaj mént elővezető csikós szobrát.
Látnivalók:
A Budai vár területén található többek között a Hadtörténeti Múzeum, Budavári Történeti Múzeum Vármúzeuma, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Galéria, Halászbástya, Mátyás-templom, Sándor-palota, Budavári Sikló, Sziklakórház, Buzogánytorony, Habsburg-palota, Romkert és királyi lovarda.
Helyszín: 1014 Budapest, Budai várnegyed
További információ:
http://www.budavar360.hu/
(Esemény Menedzser)
