A kiállításon többek között látható az 1222-ben kiadott Aranybulla, az 1723-ban született Pragmatica Sanctio, az 1848. áprilisi törvények eredeti példánya, de ott van Mohács (Brodarics István szerémi püspök 1527-ben írt levele I. Ferdinánd királyhoz), Trianon (az 1921. évi XXXII. törvénycikk), a magyar–szovjet jóvátételi egyezmény 1945-ből és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye, a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezmény. A kiállítótér középpontjában a Szent Korona háromdimenziós hologram-mása áll.
„A Magyar Nemzeti Levéltár háromszáz kilométer iratanyagot őriz, ebből a hatalmas halmazból kellett kiragadnunk a nemzet története szempontjából legfontosabb dokumentumokat, úgy, hogy ha ide bejön egy magyar ember, büszkeséggel töltse el”
– mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója. Megjegyezte, hogy a tárlat a tervek szerint helyet kaphat a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjában is.
A kiállításon látható dokumentumokhoz magyar és angol nyelvű leírás, kisfilm és fotók kapcsolódnak a virtuálisan lapozható tárolókban.
(MTI)
