A ma múzeumként és rendezvényközpontként működő Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Az egyemeletes, 34 helyiséges barokk kastélyt a 18. és 19. században többször átépítették, bővítették. 1769–1770-ben Festetics (III.) Pál, Kristóf fia végeztetett átalakításokat az épületen.

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola és a Műszaki Egyetem szobrász tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján, gyakran két keze munkájával 40 nyáron keresztül. A várral emléket emelt művészi álmainak, a munkának és a hitvesi szeretetnek.

A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad vár (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) Alpár Ignác építész által alkotott épületegyüttes Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A vár 1908-ban épült a Városligetben, egy erdélyi gótikus kastély másolataként. Az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni.

A Vár két, jól elkülöníthető területegységből áll: a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. A budai Várhegy délnyugati végében a tatárjárás után, 1244 körül, IV. Béla király emelt védelmi célokból falakkal körülvett erődítményt, amely a 14. században vált királyi székhellyé. Ekkor helyezte át ide rezidenciáját Visegrádról Nagy Lajos király, s egyszersmind bővítette és megerősítette a várat.