Dr. Tamási Béla bőrgyógyásznak mondhatni szívügye, hogy segítsen a helyes bőrápolás kialakításában, vele beszélgettünk arról, mik a leggyakoribb hibák, amiket elkövetünk, hogyan találhatunk számunkra megfelelő kozmetikumot, de az alap bőrápolási rutin kialakítására is adott tanácsot.

Mik azok a hibák, amiket a leggyakrabban követünk el, amikor otthon próbáljuk kezelni a bőrproblémánkat?

Nagyon gyakori hiba az, hogy valakitől átvesznek egy módszert, mert neki az működött. Úgy gondolják, hogy akkor nekik is fog, pedig ez nem mindig van így. A másik sokszor előforduló probléma az, hogy

hajlamosak olyan termékeket használni, amiknek nem nagyon van hatásuk.

Habár úgy vannak marketingelve, de professzionalizmus vagy szakmaiság nem igazán van mögöttük. A páciensek pedig rettentően márkahűek, nagyon nehéz lebeszélni őket egy már használt termékről, akár akkor is, ha az hatástalan.

Probléma az, ha valaki szappannal vagy tusfürdővel mos arcot.

Ezek ugyanis nagyon erős zsíroldó hatásúak, könnyen túl tudják szárítani a bőrt. Van, aki gőzöli az arcát illóolajokkal, van, aki borogatást készít az arcára gyógyteákból. Ezek nem nagyon szoktak működni.

A drogériákban férhetünk hozzá a leggyorsabban és legegyszerűbben a kozmetikai termékekhez, de lehet-e köztük olyat találni, ami hatásos?

Nem lehetetlen, de nagyon komoly utánajárást igényel.
Arra kell figyelni, hogy egy kozmetikum ne legyen irritáló, ne tartalmazzon illatanyagot és mindenféle növényi kivonatot, amik nagyon gyakran allergizálnak. Ez elég komoly kutatómunka, le kell ülni a gép elé, és össze kell vetni, hogy mi van a drogériák kínálatában, és azok a készítmények megfelelőek lehetnek-e a problémára. Nagyon hódítanak most a bio-, a mindenmentes vagy a vegán kozmetikumok. Utóbbival ugyan nincsen sok baj, de

az emberek hajlamosak azt hinni, ha valamire rá van írva, hogy kézműves, vagy bio, az eredendően jó.

Pedig ezekkel a termékekkel az szokott a gond lenni, hogy úsznak a mindenféle növényi kivonatokban és illóolajokban. Egy aknés vagy rozáceás bőrt ilyenekkel nem szabad kezelni, mert irritálhatnak.

A pattanásosság kezelésére sokszor tanácsolják az arc napoztatását. Ez tényleg hatásos, vagy inkább óvakodjunk a napfénytől?

Az UV-sugárzásnak van gyulladáscsökkentő hatása, a bőrgyógyászatban is gyakran használjuk a fényterápiát, ami gyakorlatilag úgy néz ki, mint egy szolárium, csak sokkal jobban kontrollált. Bizonyos gyulladásos bőrbetegségek jól reagálnak rá, de ez a módszer csak ellenőrzött körülmények között működik, ami nem mondható el a napozásról.

Az UV-sugárzás alapvetően rákkeltő, öregítheti a bőrt, és általában nem ettől javul egy bőrprobléma az arcon. Kivétel a már említett bizonyos típusú gyulladásos bőrbetegség.

Aki aknékkal küzd, az reménykedik, hogy meg lehet találni az ezt kiváltó okot, és annak kezelésével megszűnhet a problémája. Lehetséges ez?

Igen is, meg nem is. A pattanásosság okai között pontosan tudjuk, hogy a háttérben leegyszerűsítve egyrészt a fokozott faggyútermelés áll, másrészt a baktériumok túlszaporodása.

A fogamzóképes nőknél kell kimondottan keresni a hátteret, ha van valamilyen hormonális félresiklás, az okozhat pattanásokat. Benne is van a szakmai irányelvekben, hogy ilyenkor nem árt egy endokrinológiai vizsgálat. De nagyon gyakran nem lehet találni semmit. Sokszor jönnek úgy hozzám a betegek, hogy biztosak benne, van valamilyen belső oka a problémának. Utána lehet menni, mert „vak tyúk is talál szemet", vagyis minél több vizsgálatot végeztetünk el, annál nagyobb az esély arra, hogy találunk valamit, de az nem biztos, hogy releváns a probléma szempontjából.

Az esetek többségében azonban nem lehet találni belszervi okot.

Vagy ilyen az egyénnek a bőre, vagy pedig a baktériumok vannak túlszaporodva, ezeket lehet menedzselni és kezelni.

Mennyi ideig kell fenntartani a kezelést?

Nagyon változó, és függ a pattanásosság súlyosságától, valamint attól, mennyire agresszíven kezdjük a kezelést.

Azt szoktam javasolni, ha valaki ilyen problémával fordul hozzám, hogy kezdjük kicsikét agresszívabban, amiből fokozatosan veszünk vissza,

hogy megnézzük, a jól felépített bőrápolási rutinnal önmagában fent lehet-e tartani a kívánt hatást. Ez ugyanis az alap, amiről építkezünk. Ha ez nincs meg, ha nem jó a bőrápolási rutin, nem is nagyon szeretem elkezdeni a kezelést, mert akkor az abszolút tűzoltás, amit a nem megfelelő kozmetikumokkal tönkre lehet tenni.

Hogyan lehet jól felépíteni a bőrápolási rutint? Mit kell alapvetően tartalmaznia?

Először is ismernünk kell az arcbőrünk típusát, amiből nagyon lebutítva három van: száraz, zsíros és kombinált. Ennek megfelelően kell kozmetikumot választani.
Egy száraz bőrt nem szabad tovább szárítani, mondjuk gélekkel.
Egy kombinált vagy zsíros bőrt nem szabad tovább zsírosítani nagyon gazdag krémekkel. Az egyszerű, alap rutin, az egy nagyon jó arctisztítóból áll, ami akár sminklemosóként is tud funkcionálni a nőknél, illetve valamilyen hatóanyagot tartalmazó krémből vagy szérumból, ez általában a retinol, vagy valamilyen retinol származék szokott lenni, és/vagy valamilyen kémiai hámlasztóból.

Ezekben a termékekben nem annyira koncentráltak a hatóanyagok, mint egy orvos által felírt krémben, ezért viszonylag hosszú ideig kell használni őket,

hogy kiderüljön, hatásosak-e. Általában ezek lassan hozzák meg a javulást, el is kell mondani a pácienseknek, hogy legyenek türelmesek. Átlagban négy hetet szoktam mondani. Ha egy kozmetikum nem kompatibilis az arcbőrrel, az sokkal gyorsabban jelentkezik. Amikor valaki azt érzi, hogy ég a bőre, bőrpír jelentkezik, vagy romlanak a tünetek, akkor abba kell hagyni annak a krémnek a használatát, és másikat kell keresni helyette.

(Forrás: life.hu)