Gyakran lehet hallani a szervezetünkben keletkező szabadgyökökről, amelyek nagy mennyiségben sejtkárosító hatásúak. Például stressz, dohányzás, betegségek hatására ezek mennyisége megemelkedhet – ilyenkor kerülnek képbe az antioxidánsok, amelyek ezt visszafoghatják. A szervezetünk is termel antioxidánsokat, de időskorban ezek hatásfoka, mennyisége csökkenhet. Sok esetben érdemes lehet ezeket „kívülről’ pótolni.

Mik az antioxidánsok és miért hasznosak?

A szervezetünknek az elfogyasztott táplálék (például cukrok, zsírok) energiává alakításához oxigénre van szüksége. Ennek hiányában nem tudnánk életben maradni. A tápanyagok energiává alakítása, „elégetése”, illetve a keletkező energia elraktározása során oxidációs termékek, úgy nevezett szabadgyökök is keletkeznek. A szabadgyökök nagy mennyiségben sejtkárosító hatásúak – akár daganatok kialakulásához, érelmeszesedéshez is vezethetnek-, így ennek ellensúlyozására szervezetünk ezeket semlegesítő antioxidáns hatású vegyületeket is termel.

A keletkező szabadgyökök mennyisége megnőhet például stressz, dohányzás, betegségek hatására. Időskorban pedig a szervezetünk termelte belső antioxidánsok hatásfoka, mennyisége csökkenhet. Mindkét esetben „felborul a rendszer” és külső antioxidánsokra lehet szükség az egyensúly visszaállításához.

Milyen elem, vegyület számít antioxidánsnak és melyek ezek forrásai?

Rengeteg antioxidáns hatású anyag van a természetben. Ezek egyrészt olyan vegyületek, főként enzimek, melyeket a szervezetünk saját maga termel. Másrészt pedig olyan anyagok, melyeket kívülről, az étrenddel viszünk be a szervezetbe. Az élelmiszerekben megtalálható legfontosabb antioxidánsok a következők:

• C-vitamin – forrásai: zöldpaprika, saláták és egyéb zöldségfélék, citrusfélék, kivi, friss gyümölcsök, savanyított káposzta, petrezselyem, csipkebogyó
  karotinfélék (ezek egy része az A vitamin elővitaminja) – forrásai: élénksárga, piros és zöld színű zöldségek, gyümölcsök, például paradicsom, kukorica, sárgarépa, sütőtök, paraj, brokkoli
• E-vitamin – forrásai: növényi olajok, gabonafélék csírája (például. búzacsíra), leveles zöldségek, de takarmánytól függően a hús, tojás, máj is tartalmazhatja
  színanyagok (például a flavonoidok, antociánok) – forrásai: piros bogyós gyümölcsök, vörösbor, kakaó, kávé, tea
• szelén – forrásai: halak, húsok, belsőségek, teljes értékű gabonák
• cink – forrásai: máj, hús, tojás, hüvelyesek

A nyár vége és az ősz eleje még számos friss szezonális finomságot kínál, ilyenkor érdemes betárazni az idénygyümölcsökből és -zöldségekből, és akár lekvárok, szendvicskrémek, szószok formájában, akár mirelitként eltenni belőlük a téli, tavaszi időszakra. De ha nem tudunk rendszeresen piacra járni, hasznos lehet azokra fókuszálni, ami nem romlik meg pár nap alatt. Ilyen most a kukorica, sárgarépa, és a hidegebb időszak beköszöntével a savanyított káposzta, csipkebogyó, illetve egész évben a növényi olajok, kakaó, teljes értékű gabonák. De gondolkodhatunk olyan termékekben is, amelyek hozzáadott antioxidánsokat tartalmaznak és nem romlandóak: például már kapható számos olyan ital is, mely hozzáadott antioxidánsokat tartalmaz – ilyenek a FUZETEA jeges tea új változatai (zöld jeges tea áfonya és jázmin ízzel, valamint fehér jeges tea homoktövis és gyömbér ízzel) – mindkét termék hozzáadott cinket tartalmaz .

Mire érdemes figyelni az antioxidánsok fogyasztásával kapcsolatban?

Ahogy a felsorolt forrásokból látszik, antioxidáns vegyületek nem csak a zöldségekben és a gyümölcsökben vannak. A vegyes, kiegyensúlyozott étrend tudja biztosítani a sokrétű tápanyagbevitel mellett az étrendi antioxidánsok megfelelő fogyasztását is. De bármennyire sok pozitív hatása is van az antioxidánsoknak, túlzott mennyiségben fogyasztva egészségkárosító hatásúak lehetnek. Túlzott bevitel élelmiszerekkel nem lehetséges, étrend-kiegészítőkkel azonban igen. Emiatt (sem) javasolt a nagydózisú antioxidáns vitaminok (különösen E, A) szedése.

(Forrás: napidoktor.hu)