1. Gundel-palacsinta

Valójában Márai-palacsintaként született meg, mivel a híres író, Márai Sándor rendelte meg egy bankettre felesége receptjét – a dióval, mazsolával, cukrozott narancshéjjal töltött csokoládés palacsintát – Gundel Károlytól. Az étterem tulajdonosának annyira ízlett, hogy az író jóváhagyásával felvette az étlapjára is. Amikor aztán a Márai család a kommunizmus elől külföldre szökött, Gundel kénytelen volt átnevezni az ínyencséget, ami így maradt meg a köztudatban.

Gundel Károly és felesége

2. Eszterházy-rostélyos

Az, hogy az Eszterházy család egyik tagja a névadó, nem kérdés, de hogy melyik, az már igen. Vagy Eszterházy Pálhoz, az 1848-as Batthyány-kormány tagjához, vagy pedig Esterházy Miklóshoz, Mária Terézia testőrségének kapitányához. Bármelyikük is volt, az utókor hálás lehet ezért a metéltre vágott leveszöldségekkel együtt párolt marhaszeletért.

3. Rigó Jancsi

Egy cigányprímás és egy hercegné szerelmének története fűződik ehhez a süteményhez. 1896-ban Párizsban a belga Caraman-Chimay herceg nejével, Clara Warddal vacsorázott, miközben Barcza József és bandája szolgáltatta a talpalávalót. A prímás veje, Rigó János olyan szívhez szólóan húzta az asszony fülébe, hogy az rögtön beleszeretett. Mindketten otthagyták a családjukat, és egymáséi lettek. A hatalmas botrányt lovagolta meg egy pesti cukrász, aki Rigó Jancsi néven reklámozta új találmányát.

4. Dobostorta

Dobos C. József híres pesti cukrászmesterről kapta a nevét ez a különleges desszert. A legenda szerint egy véletlen segítette hozzá, ugyanis 1884-ben a vajat köpülő inasa só helyett – amivel ekkoriban tartósították – süvegcukrot kevert a vajba. A cukrász kísérletezni kezdett a keverékkel, és megalkotta az újdonságnak számító vajas krémet. 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításra készítette el az öt réteg vékony piskótalapból és öt réteg vajas csokikrémből összeállított tortát, aminek a tetejét karamellizált cukorral vonta be. I. Ferenc József és Erzsébet királyné az elsők között kóstolhatták meg.

5. Jókai-bableves

A nagy író, Jókai Mór a névadója ennek a mennyei fogásnak, amit egy balatonfüredi kisvendéglőben evett. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy Jókai kedvenc receptjét készítették el, vagy hogy az író ott kóstolta-e először, a lényeg, hogy füstölt szopósmalac-körömmel együtt kellett főnie. Állítólag édesanyja és felesége, Laborfalvi Róza színésznő is gyakran lepte meg vele.

6. Újházi-tyúkleves

Habár korának ismert színésze volt Újházi Ede, mégsem az alakításai révén maradt fönn a neve, hanem a róla elnevezett leves miatt. A nagy étvágyú művész törzsvendég volt Wampetics Ferenc városligeti éttermében, ahol egyszer kiselőadást tartott az igazi húslevesről, amit legközelebb a szakács elkészített neki.

Újházi Ede kora híres színésze volt

7. Székelykáposzta

A Székelygulyásként is emlegetett étel Székely József vármegyei főle­véltá­rosról kapta a nevét, aki költő, író is volt, és Petőfi Sándor jó barátja. Az anekdota szerint Petőfivel 1846-ban a Komló-kertbe mentek ebédelni, ám későn érkeztek, és szinte minden elfogyott, mire Székely egyszerűen összekevertette a kocsmárossal a maradék pörköltet savanyú káposztával.

(Forrás: borsonline.hu)