101. életévében elhunyt Bálint György, vagy ahogy az egész ország ismerte, Bálint gazda. 1919. július 28-án, gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családban született Gyöngyösön, fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. A fiatal Bálint gazda 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.

Két koncentrációs tábort is megjárt, a holokauszt során egy testvérét kivéve a teljes családját kiirtották.

A kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, a családi birtokot pedig elvették tőle. Bálint gazda 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen, ezután pedig főkertészként, főagronómusként, szakértőként és főszerkesztőként tevékenykedett, de volt országgyűlési képviselő is. 1999 óta a 16. kerületben élt, és bár a kerületi díszpolgári címet soha nem kaphatta meg, Bálint gazda Budapest díszpolgára volt.

Bálint gazda emlékére összegyűjtöttük a 10 legszebb, tőle származó idézetet, amiket a mindennapi életben is fontos útmutatásként fogadhatunk meg:

"Olyan okosan van az embernek az agyműködése megszervezve, hogy a jó dolgokat megtartja - és talán egy kicsit ki is színezi természetesen -, a rossz dolgok meg elhomályosulnak az ember előtt. Talán azért, hogy a jó dolgok befogadására helyet adjon az agyában, mindenesetre ezért hálásnak kell lenni a természetnek."

"Tudnék tanácsot adni, ezentúl is fogok. Nem azon múlik, hogy valakinek van-e valami plecsni a mellén, hanem azon, hogy mit tanult meg az elődeitől, a szüleitől, és én a humanizmust tanultam meg tőlük."

"A klímaváltozás ügyét nagyon fontosnak tartom. Épp tegnap este próbáltam valahogy végiggondolni az emberiség történetét. Most már teljesen világos előttem is, hogy az ember ezt nem tudja megváltoztatni. A légkör szén-dioxid-szintje csak növekszik, a tengerek szintje emelkedik, a gleccserek elolvadnak, és még hosszan sorolhatnám a Földön történő ezernyi változást. Lehet, hogy ezeket nem tudjuk megváltoztatni, de alkalmazkodni lehet hozzá. És ezt az alkalmazkodást kell megtanulni a természettől. Mert a természet, amióta létezik – nem tudom, kinek az akaratából, de létezik –, azóta mindig azt tanítja, hogy alkalmazkodni kell az adott körülményekhez. Ez az élet feltétele."

"Ha visszatekintek az éltemre, nagyon sok mindenhez hűtlen lettem, de a szakmámhoz sohasem, és ennek örülök."

"Amikor optimista hangulatban vagyok, azzal bíztatom magam, hogy az országban sok-sok kiskertem van, és azt hiszem, túlzások nélkül mondhatom: az emberek örülnek, ha meglátogatom őket, illetve a kertjüket. Ezt az örömöt úgy szoktam viszonozni, hogy ha látok egy gyomot a kert sarkában, akkor kihúzom, hogy az ottlétemnek haszna legyen."

"Ha visszatekintek erre a 100 évre, elmondhatom, hogy a környezet ápolása a legcsodálatosabb foglalkozás, amit egy ember kívánhat magának az életben."

"Sok lehetőségem volt elmenni más országba egzisztenciát teremteni, de az emigrálás soha nem fordult meg komolyan a fejemben. Itthon tartott mindig a magyar kultúra – amelyet a kitűnő gyermekkorom és a tanáraim miatt szívtam magamba – és a termőföld. Mindig az érdekelt, miként lehet az, hogy egy mag bekerül a földbe, amely elég nedves és elég meleget kap, majd kifejlődik egy növény. Ezután újra magot hoz, ami újra bekerül a földbe. Ez a ciklus életet hoz létre, nemcsak a növényeknek, hanem az állatvilágnak, sőt az embereknek is."

"Az ember úgy rendezi be az életét, hogy a testi és szellemi képességei mértékében tudja valamiképpen a napjait eltölteni. Azokat a napokat, persze, amiket az ember ilyen öreg korában ér meg. Sokszor gondolkozom azon, hogy ez tulajdonképpen jutalom-e vagy büntetés."

"Az élelmezés nagyon fontos kérdés, és hát nem állom meg, hogy ne mondjam azt, hogy ebben a helyes élelmezésben nagy jelentősége van a kerteknek. Hosszú ideig divat volt a társadalomban azt mondani, hogy akinek kertje van, az csak ott piszkálja a földet. Legfeljebb a kertjében ül és olvas, vagy pipázik."

"Szabadság nélkül nem lehet élni, mert az ember a szabadságra termett. Az embernek szüksége van a szabadságra, hogy azt tegye, amire képessége, adottsága van, amire a helyzete lehetőséget teremt. Egyenlőség nélkül nincs társadalmi fejlődés, mert ott, ahol nem becsülik meg a másik embert csak azért, mert más színű a bőre vagy más vallást követ, az rossz hatással van a civilizáció fejlődésére. Egy embercsoport nem lehet rossz: csak az egyes emberek lehetnek rosszak. A testvériség pedig azért kell, hogy szolidárisak tudjunk lenni egymással, hogy el tudjuk viselni mások felfogását. A szolidaritás rendkívül fontos emberi tulajdonság."

(Forrás: hellovidek.hu)