Legutóbb ezer éve volt erre példa.
„Ilyenre legutóbb 947-ben volt példa, és a 2492. áprilisáig kell várni a következőre” – mondta el Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az Inforádió műsorában pénteken.
Az együttállás másik érdekessége, hogy az öt szabad szemmel is látható bolygó pontosan olyan sorrendben lesz a Naptól kiindulva az égen, ahogyan azt a Naptól való távolságuk szerint ismert: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz.
„Különleges vendégként” a Pluto és a legnagyobb és legfényesebb aszteroidaöv-beli kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba
– hangzott el a beszélgetés során.
„A Neptunusz és az Uránusz nagyon hosszú keringési idővel megy körbe, az Uránusznak 84 év, mire megkerüli a Napot, a Neptunusznak ez 165 év, illetve a Merkúr még a problémás, mert annyira gyorsan kering a Nap körül, hogy évente csak nagyon kis időszakokban, néhány hétig lehet észre venni ezt a bolygót” – mondta el a csillagász.
A megfigyelésnél az időzítésen túl fontos a pozíció is
Ahhoz, hogy az öt fényes bolygót megpillantsuk, hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé kell fordulni. Ekkor a bolygók mind egymás mellett, egy füzérként jelennek majd meg.
Az első bolygó, a Szaturnusz már éjfélkor kel. Utolsó előtti bolygóként a Vénusz már 3.30-kor elég magasan lesz, a Merkúr azonban csak 4 óra után emelkedik megfigyelhető magasságba
– magyarázta a szakértő.
Szabó Olivér Norton arra hívta fel a figyelmet, hogy az időzítésen túl fontos a pozíció is: alacsony keleti horizontot kell keresni, hogy keleti irányban fák, magas épületek vagy hasonlók ne zavarják a kilátást, mert a Merkúr, a Vénusz és az Uránusz viszonylag alacsonyan lesz az égen.
| Forrás: mandiner.hu
