Miközben a pandémia után az ukrajnai háború okozta nehézségek tépázzák az ellátási láncokat és az építőipart is, Magyarország uniós szinten kimondottan jól teljesített az év eleji számokat tekintve. Ugyan még nem végleges a statisztika, de a magyar építőipar termelése havi és éves szinten is kimagaslóan jó volt az unió országait tekintve.
Az Eurostat (az unió statisztikai hivatala) 2022-es adatai szerint az építőipar szezonálisan kiigazított termelése az előző évihez képest az euróövezetben 9,4 százalékkal, az EU-ban pedig 8,6 százalékkal nőtt. Januárban a növekedés kisebb, az euróövezetben 4,4 százalékos, az EU-ban pedig 5 százalékos volt. Az építőipari termelés éves átlaga 2021-ben 2020-hoz képest 5,2 százalékkal nőtt az euróövezetben és 4,8 százalékkal az EU-ban.
A 27 tagállamból 10 ország adata még nem ismert. A már rendelkezésre álló adatok alapján az építőipari termelés a legnagyobb mértékben Magyarországon nőtt havi szinten, 13,3 százalékkal és Svédországban csökkent a legjelentősebben, 7 százalékkal. Éves összevetésben szintén Magyarországon jegyezték fel a legnagyobb növekedést, 42,3 százalékosat, és Svédországban a legnagyobb visszaesést, 11,4 százalékosat.
A fenti folyamatot megerősítette Gyutai Csaba kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója is a Portfolio Építőipar 2022 című konferenciáján. Elmondása szerint „az idén jó helyzetből indult az építőipar, annak köszönhetően, hogy a kivitelező szektor kibocsátása tavaly 5389 milliárd forint volt, ami minden idők legjobb építőipari teljesítményének számít”. Gyutai kiemelte: az orosz-ukrán háború az építőipar számára főként a fémtermékekből okoz alapanyaghiányt, ezért mielőbb alternatív importlehetőséget kell keresni. A szóba jöhető országok sorában Törökország mellett egyebek mellett Algériát és Kínát említette, de hozzátette, hogy az ezen országokból származó termékeknek „változó” a minősége. Márpedig elsődleges, hogy a magyar építőipar csak jó minőségű anyagokat használjon fel – jelentette ki a kormánybiztos.
A részletekért kérem, kattintson ide!
A kormánybiztos arra is kitért, hogy míg a kivitelezői szektorban 90, az építőanyag-kereskedelemben pedig 80 százalékban magyar tulajdonú vállalatok „uralják a terepet”, az építőanyag-gyártásban a hazai arány csak 10 százalékos. Ezért úgy vélte, az építőanyag-gyártásban újraiparosításra, termelő egységek létrehozására és a magyar tulajdonú vállalatok támogatására lesz szükség.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke előadásában elmondta, az építőipar idén is teljesíti a 2021-ben elért durván 5500 milliárd forintos termelési értéket. Az ágazatot az ÉVOSZ várakozásai szerint a magánszektor, az ipar és a logisztikai létesítmények húzzák majd, miközben az állami és az önkormányzati munkák csökkenésével számolnak, miután az állam már mintegy 500 milliárd forintos építési beruházást halasztott későbbre.
A GKI konjunktúraindexe szerint az építőipari termelők hangulata több hónapos visszafogottság után áprilisban érdemben javult, ugyanakkor a javuló bizalmi adatok ellenére a cégek áremelési törekvése jelentősen fokozódott. Mintegy kétharmaduk, de a kereskedelemben több mint háromnegyedük készül erre. A szervezet külön kiemelte, hogy az építőipari cégek áremelési törekvése az elmúlt negyedszázadban még sohasem volt ilyen erőteljes. Vagyis a biztató adatok ellenére elképzelhető, hogy 25 éve nem látott mértékben drágulnak az építőanyagok idén…
| Forrás: MTI / CSOK Otthonteremtési Kedvezmények Blogspot.com