A kutatók hiánypótló módon szeretnének rámutatni arra, hogy a fent említett rendezvények egy adott desztináció eredményeire hogyan hatnak ki.

A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) hosszú távú kutatás stratégiájában célul tűzte ki egy olyan nemzetközi módszertanra épülő kutatás létrehozását, amely biztosítja a nemzetközi MICE piacon Budapest és Magyarország versenytársakkal való összehasonlíthatóságát. A cél megvalósításához az AIPC (International Association of Convention Centres) és IPSOS által létrehozott Meetings Industry Report (Economic Impact Calculator) felméréshez csatlakozott a Kongresszusi Iroda, amely tanulmány módszertanának egy az egyben történő adaptálása biztosítja Magyarország eredményeinek összehasonlíthatóságát a nemzetközi piacon. Jelenleg számos különböző módszertant alapul vevő kutatás elérhető országos és nemzetközi szinten is, amely elemzések önmagukban hasznos információt szolgáltatnak, nem tartalmaznak azonban konzisztens, más globális szervezetekkel összehasonlítható adatokat.

A kutatás elkészítésében kiemelt fontosságú volt egy bázisév meghatározása és vizsgálata, annak érdekében, hogy teljesképet kapjunk a normál ütemben működő piacról. Ennek meghatározására az MKI hosszútávú együttműködést kezdeményezett a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel és elkészítették a 2019-es adatok alapján az első gazdasági hatáselemzést. A jelen tanulmány elsősorban az ICCA kritériumrendszerének megfelelő, Magyarországon megszervezett nemzetközi szövetségi rendezvények makrogazdasági hatását vizsgálja, és összehasonlítja a KSH által biztosított, teljes MICE iparágról elérhető adatokkal. 2022-ben a kutatás második ütemeként, a felméréshez előre kiválasztott konferenciák lebonyolítása során az MKI megbízásából folyamatos adatfelvétel készül. Így a soron következő GKI tanulmányban egyrészt az aktuális évről, másrészt a 2019-es bázisévhez viszonyítva kapunk elemzési eredményt.

Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „A nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények az eddigi statisztikákból is ismerten kiemelkedő volumenű vendégéjszakaszámot és desztinációbeli költést eredményeznek. A GKI-val és európai módszertan integrálásával megkezdett hosszútávú kutatási munkánkkal egyrészt ezen kiemelkedő turisztikai hozadékot szeretnénk kimutatni, sőt megvilágítani a szektor speciális, szolgáltatók hosszú sorát és más területeket bekapcsoló tovagyűrűző hatását, a magyar kulcságazatokra gyakorolt nemzetgazdasági jelentőségét. Szakmailag legizgalmasabb feladatunk pedig kísérletet tenni a legacy, vagyis a nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények évtizedeken átívelő társadalmi hatásának megjelenítésére. Ez ugyanis ösztönzi a befektetéseket, a munkahelyteremtést, a tudományos kutatást, a képzést, támogatva az értékalapú és emberközpontú gazdaságot.”

Az első ütem fő megállapításai:

Az azonnali és multiplikatív hatások vizsgálata egy DSGE típusú dinamikus modell használatával, több makrogazdasági mutatón (GDP, fogyasztás, beruházás, kormányzati bevételek) keresztül került meghatározásra. A modellt bankszektor szereplői, jegybankok és költségvetési intézmények alkalmazzák világszerte, a többi között az Európai Bizottság, és az IMF is DSGE modell alapon készíti előrejelzéseit, hatáselemzéseit.

A modellezés alapvetően két hatást számít bele a kalkulációba:

• Költést alapul vevő gazdasági hatások: konferenciák szervezésével felmerülő tételek; konferencián résztvevők egyén, nem a rendezvényhez tartozó költései
• Az események hosszú távú hatása: termelékenységre gyakorolt hatások; tudás elszívó/felszívó hatás

2019-ben a magyar konferenciaturizmus rendezvényein összesen 488 ezer fő vett részt (KSH), ezen belül 43,4 ezer fő, azaz mintegy 9% az ICCA – vizsgált körbe bevont konferenciákon. A kutatásból kiderült, hogy a megvizsgált szövetségi konferenciák 157 milliárddal emelik a bruttó hazai terméket 2019 és 2023 között. A teljes szektorhoz mért hatékonyságot az egy főre vetített hatás/ hozzáadott érték mutatja meg, ahol az látható, hogy összességében 3,6 millió forint GDP-hatás jelentkezik a vizsgált konferenciákon, mely 44%-kal magasabb, mint a teljes konferencia-szektorban mért 2,5 millió forint. Ez az eredmény alátámasztja, hogy a szövetségi konferenciáknak kiemelt szerepe van a meetings industry szektorban, így a Magyar Kongresszusi Iroda a jövőben is nagy hangsúlyt fektet ezen események támogatására.

A 2020 és 2021-es évek a járványhelyzet okán nem biztosítottak volna kellő mennyiségű adatot a kutatás elkészítéséhez, így az első, teljes gazdasági évre vonatkozó felmérés 2022 Q1-ben fog elindulni. A kutatás sikerességéhez a MKI kéri a szakmai szövetségek és iparági szereplők támogatását és együttműködéséta 2022-re vonatkozó (300 fő feletti), nemzetközi kongresszusok listájának elkészítésében.

A tanulmány vezetői összefoglalója elérhető a MKI honlapján

| Forrás: turizmusonline.hu