Mi történt az utóbbi bő két hétben, amióta hatályos a munkavégzés oltottsághoz kötését lehetővé tevő kormányrendelet?  A céges világ túlnyomó részében nem kötelezték még oltásra a munkavállalókat..

Előzmény

Október 28-án Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a Kormányinfón bejelentette, megteremtik a jogi lehetőségét annak, hogy a munkaadó a Covid elleni oltás felvételéhez kösse a munkavégzést. Aznap késő este meg is jelent a Magyar Közlönyben "598/2021. (X. 28.) a Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről" címmel), amely november 1-jén lépett hatályba. Aki december 15-ig nem veszi fel az első oltást, őt munkaadója fizetés nélküli szabadságra küldheti maximum egy évre. Aki nem kaphat

Hol tartunk most?

Minisztériumok: Minden minisztériumban elvárás az oltás felvétele, azaz oltatlanul nem végezhető munka. Az ügyfelekkel találkozó munkavállalóknak december 15-ig kell felvenniük az első oltást, a háttérszemélyzetnek pedig január végéig, máskülönben fizetés nélküli szabadságra kell menniük. Hogy kire melyik határidő vonatkozik, azt hétfőig közölte mindenkivel a munkáltatói jogkör gyakorlója. Időpontokban minisztériumtól függően eltérhet a szabályozás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium dolgozóinak az egykomponensű oltást elég december 15-ig beadatni, a kétkomponensű első adagját azonban már november 20-ig fel kell venni. Az oltás felvételét igazoló dokumentum másolatát a dolgozóknak el kell küldeniük a Humánpolitikai Főosztályhoz.

Országgyűlés: Az Országgyűlés alkalmazottainak december 31-ig be kell oltatniuk magukat, 2022. január 1-től már csak így dolgozhatnak. Erre hívta fel minden alkalmazott figyelmét levélben Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója. Ez azonban nem vonatkozik a parlamenti képviselőkre, akik továbbra is dolgozhatnak oltatlanul. Bencsik János független képviselő ugyan benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amely oltáshoz kötné a képviselői munkát, ám ehhez a Fidesz frakció támogatása is kellene.

Önkormányzatok: Eddig két budapesti kerületi (II. és XVI.) és a győri polgármester jelentette be, hogy kötelezővé a vakcina felvétele, csak oltottan lehet munkát végezni. A XVI. kerületben ez vonatkozik a bölcsődei, óvodai munkavállalókra, míg Győrben az önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóira is. Dézsi Csaba András Győr polgármestere azt mondta, az önkormányzati dolgozók 85 százaléka már felvette az oltást, aki pedig még nem, annak kilencven napja van erre, illetve hatvan napja akkor, ha a napi munkában ügyfelekkel találkozik. Aki erre nem hajlandó, az a polgármester közlése szerint fizetés nélküli szabadságra mehet. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat általánosságban ugyan nem rendeli el a kötelező oltást, ám a Covid-járvány által leginkább veszélyeztetett bentlakásos szociális intézményeknél – az idősotthonokban és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél – a munkavállalóknak kötelező a védőoltás. Itt egyébként már 92,5 százalékos az átoltottság. A többi önkormányzat ennél óvatosabb, kivár és járványhelyzet alakulásának függvényében hoz további döntéseket.

További állami alkalmazottak: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az állami fenntartású iskolákban dolgozók pedagógusoknak kötelezővé tette az oltást. Akik ezt nem vállalják, nekik szintén fizetés nélküli szabadságra kell menniük. December 15-ig kell megkapniuk az első dózist, és ugyanez a határidő az egydózisú oltásnál is. Ugyan a tanárok körében az átoltottság nagyjából 90 százalékos, mégis minden egyes munkavállaló számít az egyébként is tanárhiánnyal küzdő ágazatban. “Az állami fenntartásban dolgozók száma százezres nagyságrendű, ha a 10 százaléknyi eddig oltatlan kollégából, senki sem venné fel az oltást, az teljesen tragikus következményekkel járna szinte minden egyes régióban” - jelentette ki az Inforádióban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Az egészségügyi dolgozókat már korábban kötelezték az oltás felvételére. Most azt fontolgatja a kormányzat, hogy a 3. oltást írja elő számukra.

A hazai felsőoktatásban az egészségügyi karokon már szeptemberben fel kellett venni az oltást, a többi egyetem közül az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) tette kötelezővé a Covid elleni védőoltás felvételét. A MOME-n a munkavállalóknak év végéig kell eljuttatni az oltási igazolást. Ha ez nincs, akkor az egyetem még 30 nap türelmi időt ad, utána jöhet a fizetés nélküli szabadság.

Állami, önkormányzati tulajdonú cégek alkalmazottai: A MÁV-Volán Csoport a pozitív ösztönzést választotta: két nap pótszabadsággal jutalmazza azt, aki felveszi az oltást. Itt az oltás kötelezővé tétele a közszolgáltatás működését is veszélyeztetné. A Budapesti Fejlesztési Központnál Vitézy Dávid vezérigazgató is előírta az oltás felvételét.

Mi újság a versenyszférában?

A versenyszférában eddig csak néhány vállalat jelentette ki, hogy náluk a munkavégzés feltétele az oltás. Ezt a nagy tőzsdei cégek közül elsőként a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyár jelentette be. Orbán Gábor vezérigazgató azzal indokolt, hogy termelő cég lévén a termelés biztonsága kerülne veszélybe. Tegnap délután a MOL is csatlakozott. Ratatics Péter ügyvezető ügyvezető igazgató elmondta, hogy a munkatársaknak 2022. január 31-ig kell igazolniuk, hogy felvették az oltást, átestek a betegségen, van pozitív antitest tesztjük vagy orvosilag ellenjavalt számukra az oltás. Ha a védettségi igazolvány lejár, akkor az érintett munkatársak oltakozással szerezhetnek védettséget.

A Wizz Air légitársaság pénzügyileg teszi érdekeltté a dolgozókat az oltakozásban. Radó András kommunikációs vezető a Spirit FM-en elmondta, hogy a pilótáknak és a légiutaskísérőknek december 1-ig kell beoltatni magukat. Utána oltatlanként csak akkor kezdhetik meg a munkát, ha hetente saját költségükre PCR-tesztet végeztetnek el. Most egyébként 80 százalék körüli az átoltottság, ami növekszik.

A KKV szektorból a kábeleket gyártó 340 fővel Taksonyban működő Rosenberger OSI Kft. volt az első, amely a nyilvánosság előtt vállalta az intézkedést. Itt január végéig kell felvenniük a munkavállalóknak az első oltást. A 444.hu-nak nyilatkozó gyárigazgató, Józsa Gyula oltáspárti, családi körben is látta a Covid pusztító hatását, személyes élmények és meggyőződés is vezette a döntés meghozatalában.

A gépipari gyártó cégek közül a győriAudi, a Bosch, a Magyar Suzuki nem teszi a munkavégzés feltételévé az oltottságot.. A maszkviselés viszont kötelező a munkahelyen és a buszjáratokon. Az Audi a vállalaton belül oltópontot működtet november közepe óta, ahol az alkalmazottak és családtagjaik vehetik fel az oltást.

A kiskereskedelmi láncok (a Tesco, a Lidl, a Spar) az elsők között jelentették be, hogy nem kötik oltáshoz a munkavégzést. Nem várható oltási szigor a vendéglátásban és az idegenforgalomban sem, valószínűleg a munkaerőhiány miatt.

A banki és biztosítási iparágban egyelőre az Aegon Magyarország kijelentette, hogy él a kormányzat által adott lehetőséggel, azErste, a CIB, az UniCredit, az Allianz, az NN nem teszi kötelezővé, azOTP és a K&H nem hozott döntést.

A csaknem huszonötezer munkavállalót foglalkoztató Mészáros Csoport az elsők között jelezte, hogy egyelőre nem tervezi, hogy kötelezővé teszi dolgozói számára a koronavírus elleni védőoltást.

A médiában a Mediaworksnél (a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, a Figyelő, a megyei lapok kiadója, tévékből a HírTV, rádiókból a Karc FM tartozik ide többek között) január 1-től csak oltottan lehet munkát végezni. A közmédia - az MTVA - ugyanilyen intézkedést vezetett be, ahogyan a Pesti Hírlap és a 168 Óra kiadója is. A többi médiumnál nem feltétele a munkavégzésnek az oltás.

| Forrás: hrportal.hu