Az MNM országos hálózatához három olyan intézmény is tartozik, amely Pest megyén kívül található és szabadtéri kiállítással is rendelkezik. Ennek köszönhetően a családos és egyéni látogatók három helyszínen, három témakörben is találhatnak olyan programot, amely feledteti az elmúlt hónapok megpróbáltatásait – írta közleményében a Nemzeti Múzeum, hangsúlyozva: a szabadtéri kiállítások a járványügyi szabályok betartása mellett tekinthetők meg.

Azonban a járványhelyzet miatt turistabuszok fogadása egyik kiállítóhely parkolójában sem lehetséges – közölték.

A vértesszőlősi kiállítóhely különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat mutat be, a vértesszőlősi mésztufa bányában tárták fel ugyanis Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelyét.

A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről – emlékeztet a közlemény.

A most megnyíló kiállítóhely elsősorban egyéni látogatókra számít, akik a megszokott jegyárak mellett léphetnek be a területre. A járványhelyzet miatt csoportokat csak legfeljebb 10 fős egységekben fogadnak.

A Veszprém és Balatonfüred között, Nemesvámoson található Villa Romana Baláca kiállítóhely a római kori Pannonia legnagyobb ismert villagazdaságát mutatja be.

Péntektől a park, a romkert, a kőtár és a fogadóépület is látogatható egyéni és családos vendégek számára. A mozaikokat és falfestményeket bemutató központi villaépület egész évben zárva marad a tetőzeten zajló munkálatok miatt, a többi épület ezért a felújítás ideje alatt csökkentett jegyárak mellett tekinthető meg.

A járványhelyzet miatt csoportokat (10 fő fölött, nem egy háztartásban élők) itt is csak szakaszosan fogadnak, valamint a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 100 fő tartózkodhat.

Balassagyarmaton az MNM Palóc Múzeumának szomszédságában létesült Magyarország első áttelepített épületekből álló szabadtéri múzeuma; a fából készült lakóházat, istállót, pajtát 1932 és 1934 között szállították ide Karancskesziből és Bocsárlapujtőről.

Az épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18–19. század fordulójáról, a berendezés pedig egy többgenerációs nagycsalád életterét idézi. A parasztporta mellett épült fel utóbb a 19. század végi, szandai kiskápolna másolata, benne öltöztethető Mária-szobor, itt látható továbbá egy jellegzetes Karancs-vidéki, út menti faragott feszület rekonstrukciója is.

A járványhelyzet miatt a kiállítóhelyen egyidejűleg legfeljebb 10 fő tartózkodhat.

(Forrás: turizmus.com)