Az MKE150 fő pillére az a reprezentatív kiállítás sorozat, amelynek harmadik, egyben utolsó nagy állomása a Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei című tárlat február közepén nyílik az egyetem Barcsay Termében. A tárlat fókuszában a frissen restaurált Lotz-freskók állnak.
A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát állítja a középpontba, egy ikonikus épület életrajza.
Az Andrássy út 69. alatt álló épület a világszerte híres sugárút egyik legszebb palotája. 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de hányattatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is. A díszes palotát, Műcsarnok néven, a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette, azzal a céllal, hogy itt rendezzék meg az évi, nagy képzőművészeti tárlatokat. Az 1877-ben elkészült épületet Láng Adolf tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. Az Andrássy 69. alatt felépült Műcsarnok volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere: első 20 éve alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt c. festményét, de itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve ’Régi Műcsarnok’ lett. 1896 után a Régi Műcsarnokban a magas művészet átadta helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. 1945 után a palota kiállító tereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki.
A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás archív hang- és képanyagokkal – különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal – idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk. A tárlaton az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is.
A híres Lotz-freskók
A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás fókuszában az épületrész legnagyobb látványossága, a frissen restaurált Lotz-freskók állnak. A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő Lotz-freskók restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széleskörű kutatási munkák előzték meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei újra az eredeti pompájukban legyenek láthatóak. A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak. A Lotz-faliképciklus allegorikus női figurái a művészeti ágakat – Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet, Művészettörténet -, valamint az akadémikus művészet alapfogalmait – Valóság, Képzelet, Fantázia, Harmónia – testesítik meg. A Lotz-freskók restaurálása különleges szakértelmet igényelt, mivel a falfestések szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek. A Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállítás bemutatja Lotz-freskók előtörténetét, festményváltozatait, valamint egy különleges válogatást is az egyetem Művészeti Gyűjteményének Lotz-kollekciójából. A káprázatos archív anyagot az egyetem volt és jelenlegi tanárainak és diákjainak a Lotz allegóriákhoz kapcsolódó munkái egészítik ki.
Révész Emese a kiállítás kurátora, a Művészettörténet Tanszék oktatója kiemelte: “Rendkívüli kaland Budapest egyik ikonikus épületének történetét megismerni és megmutatni a nagyközönségnek. Célunk, hogy érzékeltessük ennek az épületlét a varázsát, ami ma is áthatja a tereit.”
Lázár Eszter a kiállítás másik kurátora, a Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója összefoglalta: “Az épület története nem egy lezárult korszak lenyomata: ezek ma is aktív terek, melyeket a művészek és művészhallgatók nap, mint nap használnak. A Régi Műcsarnok múltja egyúttal az ő jelenük is.”
A kiállítás designját a Képző látványtervező hallgatói valósították meg, a grafikai arculatát a Tervezőgrafikai Tanszék egyik hallgatója, Tarcsa Rebeka készítette. Az arculat alapmotívuma a mőbiusz-szalag, amely utal a kiállítótér egykori funkcióinak megismételhetőségére, egy történet lezárásának lehetetlenségére, valamint a fizikai adottságokkal rendelkező terekből való kilépés nehézségeire is.
A kiállítást Bojár Iván András művészettörténész nyitja meg 2022. február 15-én, 18 órakor. A kiállítás megtekinthető 2022. március 19-ig, hétfő-péntek: 14.00-19.00, szombat: 10.00-18.00.
| Forrás: markamonitor.hu
