2021. május 9., vasárnap - Gergely

Események

Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen

91

Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diákok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magániskola csapatát is legyőzték.

Pedig míg számos európai és ázsiai országban népszerű „iskolai sport” a vitázás, itthon alig néhány iskolában működik vitaklub. Kár, a társadalom is jól járna azzal, ha már tizenévesen megtanulnánk jól vitázni. Olyan témákról is, amelyekről nagyon mást gondolunk.

Több korábbi brit miniszterelnök, három Nobel-díjas, több arab és afrikai ország uralkodója – figyelemreméltó listája van a volt diákokról az Egyesült Királyság egyik legrégebbi és legdrágább bentlakásos iskolájának. Az 1500-as években alapított Harrow Schoolban több mint nyolcszáz fiú tanul, egy részük a vitakör tagja, „edzőik” különböző brit és nemzetközi vitaversenyekre készítik fel őket.

Ez volt az egyik brit iskola, amelynek csapatát két magyar középiskolás legyőzte idén márciusban, a világ egyik leghíresebb vitaversenyén. Balázs Julianna a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium matematika-, Törőcsik Lili a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium természettudományi tagozatán tanul, emellett mindketten a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Institute diákjai – ők nyerték meg a 2021-es Oxford Schools nemzetközi döntőjének „újonc” kategóriáját. Magyar csapat korábban még nem ért el ilyen jó eredményt, nem véletlenül: a versenyzőknek angolul, angol anyanyelvű diákokkal kellett közéleti, társadalmi, kulturális témákról vitázniuk.

Churchill székében

Az Oxford Schools vitaversenyére rendszerint több mint háromszáz iskolából érkeznek 14-18 évesek. A regionális döntőket az Egyesült Királyságban és Írországban tartják, ezek mellett négy különböző kontinensen szerveznek selejtezőket, a döntőbe már csak a 130 legjobban teljesítő kétfős csapatot hívják meg. A középiskolásoknak a brit parlamenti vitastílus szabályrendszerét kell követniük, amely nemcsak a beszédek hosszát, a vitázók számát, hanem például azt is meghatározza, ki és mikor tehet fel kérdéseket a megadott állítás mellett vagy ellen érvelő feleknek. A döntést, hogy a négy csapat közül melyik érvelt meggyőzőbben, bírák hozzák meg a vita végén.

Ha a koronavírus-járvány nem szól közbe – amely miatt idén online szervezték a fordulókat –, a két magyar diák különleges helyszínen vitázhatott volna. A döntőt ugyanis hagyományosan a világ egyik legrégebbi vitatársasága, az 1823-ban alapított Oxford Union vitatermében tartják. A főként oxfordi hallgatókból és oktatókból álló „debate society” legendás vitaestjeire politikusokat, művészeket, sportolókat is meg szoktak hívni, több amerikai elnök – például Richard Nixon vagy Bill Clinton –, Winston Churchill, Margaret Thatcher, a dalai láma és Teréz anya is járt náluk. De hogy ne menjünk messzire: 2017-ben Gyurcsány Ferenc, egy évvel később Szijjártó Péter is részt vett egy-egy vitaesten.

Tizenöt perc felkészülés – internet nélkül

Az Oxford Schools magyarországi selejtezőjét évek óta a Milestone Insitute szervezi – az intézet legnépszerűbb diákszervezete a Debating Society, saját, 16 fős versenycsapatuk is van. A versenyszezon szeptemberben kezdődik, az országos fordulót megnyerő Törőcsik Lili-Balázs Julianna páros az oxfordi vitaverseny döntőjére hetente háromszor „edzett”. Gyakorolták az összehasonlító elemzést, az érvelést, a nyilvános beszédet, a témák kontextusba helyezését. „Minden edzésen vitáztunk, mindig négy csapat volt jelen, hogy a brit parlamenti stílust tudjuk gyakorolni” – emlékszik vissza a felkészülésre Törőcsik Lili.

Balázsy András debate coach-ként, amolyan „edzőként” dolgozik együtt a diákokkal. „Egy jó vitázóból lehet fantasztikus vitázót faragni, de ha valaki nem rendelkezik jó memóriával, nem talpraesett, nem tud gyorsan gondolkodni, az már probléma” – válaszolja arra a kérdésre, bárkiből válhat-e jó vitázó. A gyorsaságra tényleg szükség van, már csak azért is, mert a diákok nem tudják előre, milyen témákról kell vitázniuk, a felkészülésre pedig mindössze 15 percük van – és internetes segítséget nem használhatnak.

Az oxfordi versenyen nem adnak meg előre témákat, de rendszerint vannak olyan vitatémák, amelyeknek van külpolitikai vonatkozásuk, de előkerülnek társadalmi igazságtalansággal, népszerű kultúrával foglalkozó kérdések is. A magyar páros döntős vitáinak témája többek között az volt, hogy a fejlődő országok számára káros-e a tömegturizmus, vagy hogy az oktatásban az akadémiai tartalmak helyett a mindennapi élethez szükséges ismeretekre kellene-e fókuszálni. Balázsy András azt mondja, a verseny bírái nem szakértőket várnak, de az alapvető gazdasági-társadalmi fogalmakat, jelenségeket ismerni kell. „Kapitalizmus, szocializmus, kereslet-kínálat, pszichológiai fogalmak, társadalmi problémák, a propaganda aspektusai, globális felmelegedés” – említ néhány példát.

Aligha meglepő: ezt a tudást nem az iskolában lehet megszerezni. Bár a történelemtudásuknak jó hasznát vették, Balázs Julianna szerint a milestone-os órákra jobban tudtak támaszkodni, a legfontosabb eszközük pedig az újságolvasás volt – folyamatosan figyelemmel követték a külföldi lapok cikkeit a fontosabb témákról.

Van, ahol nemzeti sport, nálunk alig kerül elő az iskolában

„Szingapúrban majdhogynem nemzeti sport, Kínában is nagyon komolyan veszik, ahogy Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és több európai országban is, például a szlovén vagy a holland oktatásban is hangsúlyos szerepet kap” – mondja a vita műfajáról Balázsy András, hozzátéve: világszerte rengeteg nívós versenyt szerveznek, a World School Debating Championship és az Oxford Schools mellett Cambridge-ben például 15 évesek és a fiatalabbak indulhatnak, de Szlovéniában is évről évre megrendeznek egy színvonalas, nagyon sok diákot vonzó vitaversenyt, a németül tanuló kelet- és közép-európai diákok pedig a Jugend Debattiert Internationalon indulhatnak.

„Vannak olyan iskolák, ahol foglalkoznak ezzel, de nem elég hangsúlyosan. Pedig nagyon jót tenne a társadalomnak, ha a diákok megtanulnának intelligensen vitázni olyan témákról, amelyekről nem ugyanazt gondolják” – mondja Balázsy András az itthoni helyzetről. A magyar iskolákban valóban ritkán kerül elő a vita műfaja – csak néhány középiskolában, egyetemen és tehetséggondozó központban működik vitaklub, nemrég pedig arról született döntés, hogy a középszintű magyarérettségi írásbelijéből is törlik 2024-től a választható „érvelés” feladatot. Pedig az elmúlt években olyan témákkal gyakorolhatták a végzős középiskolások az érvelő szövegek írását, mint például a humor szerepe vagy a „slow reading” mozgalom. A vita műfaja a magyarórákon persze – jó esetben – így is előkerül, főként a retorikai témakör részeként, feladattípusként pedig a történelem- és a földrajztanterv is említi. Előbbi például azt javasolja a tanároknak, hogy szervezzenek vitát a diákoknak olyan témákról, mint az EU, a globalizáció vagy éppen az 1848-1849-es szabadságharc vereségének okai.

Az új Nemzeti alaptanterv főként az „állampolgári ismeretek” órákra hagyja a diákok vitakultúrájának fejlesztését, a dokumentum szerint ugyanis „a véleménynyilvánítás és a vitakultúra fejlesztése az autonóm magatartás kialakulását és a másik ember iránti tiszteletet, a más vélemények mérlegelését egyaránt segíti”. A probléma csak az, hogy ilyen tantárgya csak a 8. és a 12. évfolyamosoknak van – hetente egy órában.

„Én az Egyesült Államokban, egyetemistaként vitáztam, és messze ez volt a leghasznosabb dolog, amit diákként csinálhattam. Nagyon sokat fejlődtem a vitának köszönhetően: sokkal gyorsabban tudtam kutatómunkát végezni, írni, sokkal logikusabban és intuitívabban kezdtem gondolkodni” – mondja Balázsy András, aki saját diákjainál is ezt tapasztalja: aki megtanul vitázni, gyorsan és jól szerkesztetten tud dolgozatot, tudományos munkát írni, ráadásul hamar rájön arra, hogy a tudományterületeket nem lehet egymástól hermetikusan elválasztva tanulni, minden mindennel összekapcsolódik.

Konstruktív vitára képes tizenévesekkel ráadásul a társadalom is sokat nyer – véli a szakember. „Ha két ilyen diák tíz-húsz év múlva összefut majd, képesek lesznek arra, hogy leüljenek beszélgetni olyan dolgokról, amelyekről nagyon mást gondolnak, sőt arra is, hogy együtt kikalapáljanak valamilyen kompromisszumot” – magyarázza, hozzátéve: a vitázók azt is megtanulják felismerni, mi a propaganda, és mi nem, „ez hatalmas érték”.

(Forrás: eduline.hu)

Eseményfigyelő

Szeretné, hogy az Önök híre, eseménye is megjelenjen az Esemény Menedzser portálon? Tartalomszolgáltatásra, online marketingre van szüksége? 

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

További hírek, tippek


 

 


 

A TERMESZ Szerszámház bemutatja: Működik a kémia!

Hírlevél


   E-mail cím:*  
Név: *  

Olvasta?

Időrendben

« Május 2021 »
H K Sze Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            

Tartalom galéria

Hétfőtől lazulnak az iskolai szabályok

Hétfőtől lazulnak az iskolai szabályok

More details
Bejelentés: augusztusig kelleni fog a védettségi igazolvány

Bejelentés: augusztusig kelleni fog a védettségi igazolvány

More details
Elkészült a Budavári Palota első helyreállított épületrésze

Elkészült a Budavári Palota első helyreállított épületrésze

More details
Feleannyit költöttünk karikagyűrűre tavaly

Feleannyit költöttünk karikagyűrűre tavaly

More details
Eladnád a lakásod? Ezekkel a felújításokkal jóval többet kaphatsz érte

Eladnád a lakásod? Ezekkel a felújításokkal jóval többet kaphatsz érte

More details
Több mint 21 milliárd forintból építenek vízi élményparkot Győrben

Több mint 21 milliárd forintból építenek vízi élményparkot Győrben

More details
Most örülhet mindenki, aki szeret a Balatonon hajózni

Most örülhet mindenki, aki szeret a Balatonon hajózni

More details
Befutott a MÁV okosjegye – minél előbb megveszi, annál olcsóban utazhat

Befutott a MÁV okosjegye – minél előbb megveszi, annál olcsóban utazhat

More details
Felvételizők figyelem! Utolsó utáni lehetőség többletpontokra

Felvételizők figyelem! Utolsó utáni lehetőség többletpontokra

More details