Kányavári-sziget

A Kis-Balaton rejtett kincse a Kányavári-sziget, amely egyedülálló növény- és állatvilágával, természeti szépségével, érintetlenségével a nyugalom szigete. A balatonmagyaródi Fenyvespusztával egy gyalogos fahíd köti össze, amely a Kis-Balaton szimbólumává vált. A hídra, melyet az 1980-as években adtak át és sok év alatt érte el a mai, talán még nem végleges formáját, mindkét oldalon lépcsőkön juthatunk fel.

A háromnyílású ívhíd ragasztott gerendákból áll, átsétálva rajta lenyűgöző panoráma nyílik a Kis-Balatonra. A szigeten a 15 állomásos, mintegy két kilométer hosszú Búbos vöcsök tanösvény mutatja be a helyi madárvilágot. Kellemes pihenők, játszóterek teszik még komfortosabbá a szigeten tartózkodást, a látvány pedig elragadó. Ezt csak tetézhetjük, ha felmászunk a sziget kilátójának tetejére, ahol örökké a retinánkba ég a Kis-Balaton szépsége. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!

Rudabányai bányató

Rudabánya a tíz millió évvel ezelőtt élt, emberszabású ősmajommal, a Rudapithecus hungaricus-szal kapcsolatos leletekről lett igazán híres. Pedig más izgalmas látnivalót is rejt, mint például Magyarország legkülönlegesebb és egyben legfélelmetesebb tavát, a Rudabányai bányatavat, amely a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte a mai nagyságát. Hossza kb. 300, átlagos szélessége kb. 80 méter, legnagyobb mélysége pedig megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize.

Bár a bányató kékeszöld, tiszta vize fürdőzésre csábítóan mutogatja magát, tilos a vízbe menni a hirtelen mélyülő partja, valamint a vízfelszín alatt rejtőzködő, halálos sziklák miatt. Élővilága viszonylag szegényes: az egész évben hűvös víztömegben csak néhány halfaj korlátozott számú egyede él, soha nem volt tömeges halbetelepítés, így pont a horgászok számára nem egy paradicsom. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!

Csókakői vár

Az omladozó vértesi végvárak közül a csókakői az egyetlen, amely nem az erdők sűrűjében bújik meg, hanem a hegység peremén, szőlőskertek között meredezik a ma is elevenen élő kis falu fölött. A tatárjárás után egy stratégiailag kulcsfontosságú út szemmel tartására emelték, amely nem volt más, mint a Feheruuaru rea meneh hodu utu, azaz a Fehérvárra menő hadi út. Legrégebbi része a felsővár, e köré épült a 15. században az alsóvár, a ma is látható kaputoronnyal.

A 16. században elveszti jelentőségét, hiszen a török seregekkel szemben egy ekkora erősség képtelen felvenni a harcot. 1543-ban Szulejmán serege elfoglalja a közeli Székesfehérvárt. 1544-ben Ahmed fehérvári bég előtt kardcsapás nélkül megnyitják Csókakő kapuit. Innentől fogva a törökök előretolt helyőrsége volt, mindössze 33 janicsárral a falai között. 1687 őszén szabadult fel. 1691-től senki nem használta, így az évszázadok során igencsak lepusztult. A Csókakői vár az utóbbi években nagyszabású felújításokon esett át. A vártól lenyűgöző panoráma tárul elénk a a Keleti-Bakonyra és a Móri-árokra. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!

Fertőrákosi kőfejtő

A kőfejtő területén 10-12 évmillióval ezelőtt a miocén korszakban még tenger hullámzott. A kőfejtő anyaga tengeri üledék, csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból keletkezett a Lajta-mészkő néven ismert mészkő, mely nevét a Lajta-hegységről kapta. A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják: ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra. A Fertőrákosi kőfejtő több érdekességet is kínál: végigjárható a felszínen húzódó tanösvény, valamint a barlangban található úgynevezett témapark. A témaparkban egy kiállítás keretében tekinthetünk vissza 15 millió évvel a földtörténeti időben. Megfigyelhetjük a sziklafal kőzeteit és a mészkövet alkotó kagylókat, de találkozhatunk miocén kori őscápa, ősbálna, ősdelfin életnagyságú modelljével is. Barlangszínháza nyaranta koncertek, előadások helyszíne. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!

Julianus barát-kilátó

A legszebb kilátás A Dunakanyar U alakú szakaszára a legfestőibb kilátás Dömös és Nagymaros magasságából nyílik. Így vagy a Prédikálószékre  kapaszkodunk fel, vagy pedig az átellenes oldalon lévő 482 méteres Hegyes-tetőre, amelynek tetején őrszemként emelkedik a Julianus barát-kilátó. Az eleink után Ázsiában kutató szerzetesről elnevezett, bástyára emlékeztető, kétemeletes tornyot a nagy múltú Encián Turista Egyesület építette 1939-ben. Csigalépcsői igen meredekek és keskenyek, az első emeleten egy kis fedett helyiségbe is behúzódhatunk. Érdemes túracipőben nekivágni a Hegyes-tető meghódításának, s ha az út néha nehézségeket is támaszt elénk, ne adjuk fel, mert megér minden izzadságcseppet a páratlan kilátás, ami elénk tárul: körpanorámás toronyból megcsodálhatjuk a visegrádi Fellegvárat, a Szentendrei-szigetet, a környező hegyeket, Nagymarost és a szikrázó Dunát. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!

A cikket támogatta az Aktiv- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu

| Forrás: csodalatosmagyarorszag.hu