A nyár tikkasztó lehelete a vízpartra csábít mindenkit, de engedjünk a kísértésnek, és túrabakancsba bújva, a kerékpár nyergébe pattanva, vagy épp a vízre szállva járjuk be Magyarország lenyűgöző helyszíneit.
A csodalatosmagyarorszag.hu által listázott titokzatos helyekre vezető túrák nem fontossági sorrendben szerepelnek, és nem egymással mérkőznek, hanem a figyelmünkért. Azért, hogy ismerjük meg történetüket, hogy gazdagodjunk egyedülálló élményekkel, hogy megszeressük hazánk lenyűgöző látnivalóit.
Gánti bauxitbánya
Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre, és az 1930-as években a gánti volt a világ egyik legismertebb bauxitbányája. Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták a természetnek. Egyetlen kivétel a jelenleg is látogatható, a 80-as években nyitott külszíni fejtés, ahol létrehozták a páratlan szabadtéri geológiai múzeumot.
A marsbéli tájnak tűnő, 127 500 négyzetméter területű bányagödör területen egy 13 állomásból álló informatív tanösvény kalauzolja végig a látogatókat, kellemes sétával akár másfél óra alatt végigjárható. Az ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók a telepen. A bányagödör szélén a mesterségesen kialakított tárnában és udvarán alakították ki az érctelep felfedezőjéről, Balás Jenőről elnevezett múzeumot. A vágatban bányászati szerszámokat, eszközöket, régi fényképeket láthatunk. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Túristvándi vízimalom
Túristvándi malmáról már 1315-ben, a Kende féle levéltári anyagok is említést tesznek, de a jelenleg is működőképes malom ősét a Mária Terézia korából való 1752-es levéltári anyagokhoz kötik. A Túristvándi vízimalom Európában az egyetlen méretét és felépítését tekintve. Népi stílusban épült, alulcsapós, három hajtókerekes épület. Az épület belsejét 11 ablak világítja meg.
Kívülről 3 erkély díszíti, melyekről csodálatos kilátásra van lehetőség a környékre és a folyócskára. Teteje fazsindellyel fedett, melyen két torony található. Az épület déli oldalán találhatók a kerekek, a vízi láda és a duzzasztó zsilip. A három, a vízilapátokkal együtt 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő alulcsapós vízimalom nyugati oldala a partoldalba van építve, többi része cölöpökön áll. A malom szerkezete működésre, őrlésre ma is alkalmas. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Bélkő-hegy
Százmillió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből a Bélkő-hegy fehér mészkősziklái. A hegy évtizedeken át szolgáltatta a bélapátfalvai cementgyár számára a cementgyártáshoz szükséges alapanyagot. A hegy oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, a már messziről látható lépcsőket kézzel, vájárok munkája alakította ilyen formájúvá. A felső kőbánya 2000-ig, a cementgyár bezárásáig üzemelt. Ez idő alatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő-hegy tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter, körülbelül húszmillió tonna hiányzik az egykor 796 méter magas, ördögszántásos gerincű hegyből, elsősorban a tetejéről.
A hegy lábánál közel ezer esztendeje áll a Bélháromkúti Ciszterci Apátság, amely Magyarország egyetlen épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma. Az apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök, aki minden bizonnyal maga is a hegynek és a falunak is nevet adó Bél nemzetség leszármazottja volt. A templom építése a tatárjárás után fejeződött be, később többször átépítették, mai arculatát a 20. századi renoválások során nyerte el. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom a ciszterci rend előírásainak megfelelően torony nélkül épült. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Pankaszi harangláb
Az 1754-ben épült református fa harangláb Pankasz legmagasabb dombján áll, és az Őrség egyik emblematikus építészeti emlékének számít. Szerkezete tölgyfából készült, a harangot fazsindely, a harangozót és magát az épületet pedig rozsszalmából készült zsúp védi. Négy harangtartó tölgyfa oszlopa egymást keresztező tölgyfa talpon áll, a tölgyfa talpak tartják a szoknya tíz oszlopát is.
Az összes oszlopot két irányba ducok és könyökfák merevítik ki és koszorúgerendák fogják össze. Ezekre támaszkodnak a szoknya szarufái. A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor. A harangláb szomszédságában egy felújított kovácsműhely áll, ami szintén látogatható. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Tiszavirág ártéri sétaút
Két egymásba fonódó tanösvényen ismerkedhetünk meg a Tisza-tavi Göbe-tó vízi világával: a Tiszavirág sétaút az ártéri erdő csodáit tárja fel, az arról leágazó Öreg pákász tanösvény pedig egy már-már elfeledett mesterséget, a pákászkodást mutatja be. Igazi vadregényes túra már az, hogy rálépjünk a tanösvényre, hiszen egy rövid csónakázással érhető csak el a kiindulóponthoz.
A 2 kilométer hosszú Tiszavirág tanösvény a kérészek életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. A tanösvény elején néhány helyi mesterséget mutatnak be a kialakított természetes kiállítótérben: kosár-, és gyékényfonás, halászat, fateknő vájás, és a kubikos élet. A tanösvény madármegfigyelő tornyairól tovább ismerkedhetünk az ártéri erdő más lakóival is.
A 10. állomás után egy kubikus kunyhó mellett a tóparton faladikok várják a vízre ereszkedőket. A sétaút végén egy korabeli halászkunyhó áll, berendezve a halász kellékeivel, a varsákkal együtt. A Tiszavirág ártéri sétaút 2011-ben „Az év ökoturisztikai tanösvénye” cím büszke birtokosa lett. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Kányavári-sziget
A Kis-Balaton rejtett kincse a Kányavári-sziget, amely egyedülálló növény- és állatvilágával, természeti szépségével, érintetlenségével a nyugalom szigete. A balatonmagyaródi Fenyvespusztával egy gyalogos fahíd köti össze, amely a Kis-Balaton szimbólumává vált. A hídra, melyet az 1980-as években adtak át és sok év alatt érte el a mai, talán még nem végleges formáját, mindkét oldalon lépcsőkön juthatunk fel.
A háromnyílású ívhíd ragasztott gerendákból áll, átsétálva rajta lenyűgöző panoráma nyílik a Kis-Balatonra. A szigeten a 15 állomásos, mintegy két kilométer hosszú Búbos vöcsök tanösvény mutatja be a helyi madárvilágot. Kellemes pihenők, játszóterek teszik még komfortosabbá a szigeten tartózkodást, a látvány pedig elragadó. Ezt csak tetézhetjük, ha felmászunk a sziget kilátójának tetejére, ahol örökké a retinánkba ég a Kis-Balaton szépsége. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Rudabányai bányató
Rudabánya a tíz millió évvel ezelőtt élt, emberszabású ősmajommal, a Rudapithecus hungaricus-szal kapcsolatos leletekről lett igazán híres. Pedig más izgalmas látnivalót is rejt, mint például Magyarország legkülönlegesebb és egyben legfélelmetesebb tavát, a Rudabányai bányatavat, amely a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte a mai nagyságát. Hossza kb. 300, átlagos szélessége kb. 80 méter, legnagyobb mélysége pedig megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize.
Bár a bányató kékeszöld, tiszta vize fürdőzésre csábítóan mutogatja magát, tilos a vízbe menni a hirtelen mélyülő partja, valamint a vízfelszín alatt rejtőzködő, halálos sziklák miatt. Élővilága viszonylag szegényes: az egész évben hűvös víztömegben csak néhány halfaj korlátozott számú egyede él, soha nem volt tömeges halbetelepítés, így pont a horgászok számára nem egy paradicsom. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Csókakői vár
Az omladozó vértesi végvárak közül a csókakői az egyetlen, amely nem az erdők sűrűjében bújik meg, hanem a hegység peremén, szőlőskertek között meredezik a ma is elevenen élő kis falu fölött. A tatárjárás után egy stratégiailag kulcsfontosságú út szemmel tartására emelték, amely nem volt más, mint a Feheruuaru rea meneh hodu utu, azaz a Fehérvárra menő hadi út. Legrégebbi része a felsővár, e köré épült a 15. században az alsóvár, a ma is látható kaputoronnyal.
A 16. században elveszti jelentőségét, hiszen a török seregekkel szemben egy ekkora erősség képtelen felvenni a harcot. 1543-ban Szulejmán serege elfoglalja a közeli Székesfehérvárt. 1544-ben Ahmed fehérvári bég előtt kardcsapás nélkül megnyitják Csókakő kapuit. Innentől fogva a törökök előretolt helyőrsége volt, mindössze 33 janicsárral a falai között. 1687 őszén szabadult fel. 1691-től senki nem használta, így az évszázadok során igencsak lepusztult. A Csókakői vár az utóbbi években nagyszabású felújításokon esett át. A vártól lenyűgöző panoráma tárul elénk a a Keleti-Bakonyra és a Móri-árokra. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Fertőrákosi kőfejtő
A kőfejtő területén 10-12 évmillióval ezelőtt a miocén korszakban még tenger hullámzott. A kőfejtő anyaga tengeri üledék, csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból keletkezett a Lajta-mészkő néven ismert mészkő, mely nevét a Lajta-hegységről kapta. A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják: ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra. A Fertőrákosi kőfejtő több érdekességet is kínál: végigjárható a felszínen húzódó tanösvény, valamint a barlangban található úgynevezett témapark. A témaparkban egy kiállítás keretében tekinthetünk vissza 15 millió évvel a földtörténeti időben. Megfigyelhetjük a sziklafal kőzeteit és a mészkövet alkotó kagylókat, de találkozhatunk miocén kori őscápa, ősbálna, ősdelfin életnagyságú modelljével is. Barlangszínháza nyaranta koncertek, előadások helyszíne. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
Julianus barát-kilátó
A legszebb kilátás A Dunakanyar U alakú szakaszára a legfestőibb kilátás Dömös és Nagymaros magasságából nyílik. Így vagy a Prédikálószékre kapaszkodunk fel, vagy pedig az átellenes oldalon lévő 482 méteres Hegyes-tetőre, amelynek tetején őrszemként emelkedik a Julianus barát-kilátó. Az eleink után Ázsiában kutató szerzetesről elnevezett, bástyára emlékeztető, kétemeletes tornyot a nagy múltú Encián Turista Egyesület építette 1939-ben. Csigalépcsői igen meredekek és keskenyek, az első emeleten egy kis fedett helyiségbe is behúzódhatunk. Érdemes túracipőben nekivágni a Hegyes-tető meghódításának, s ha az út néha nehézségeket is támaszt elénk, ne adjuk fel, mert megér minden izzadságcseppet a páratlan kilátás, ami elénk tárul: körpanorámás toronyból megcsodálhatjuk a visegrádi Fellegvárat, a Szentendrei-szigetet, a környező hegyeket, Nagymarost és a szikrázó Dunát. A túráról részletesen ITT tájékozódhatsz!
A cikket támogatta az Aktiv- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu
| Forrás: csodalatosmagyarorszag.hu